Századok – 1900
Tárcza - Tóth-Szabó Pál: A bihari vár 547
548 TÁRCZA. Bihar vára a hasonló nevű várostól észak felé alig negyed órányi távolságban terül el, határozottan észak-déli. illetőleg nyugatkeleti irányban. Négy oldalról pázsittal borított, több öl magas bástyák övezik. Két kapuja — felső nyílásában ma 27 m. szélességben — az észak-keleti és dél-keleti sarkon nyílik. Az egész alkotást három oldalról hatalmas árok veszi körűi ; a negyedik, a keleti oldal, a Kösmö vizétől öntözött vizenyős rétre támaszkodik ; ehez csatlakozik egyszersmind egy kis fiókváracs háromszög alapon. Ezt a nép Leányvár-nak nevezi, és helyesen, mert valóban leánya, filiája az anya várnak. Az 5" 6 kat. holdnyi várudvar közepén mostan hányt mesterséges halmon emelkedik Bihar vármegye millenniumi emléke, körűlültetve fiatal hársfa csemetékkel. Közvetetlen ez emlék közelében s az északi és déli bástyák mellett, majd külön-külön, majd egymásba fonódva, a keleti bástya szomszédságában pedig párhuzamosan haladva, kisebb-nagyobb halmok vonják magukra a figyelmes szemlélő tekintetét. A vártól keletre folyik a Kösmő vize, lassan csergedezve kanyargós medrében ; ma jelentéktelen patak, de egykor fontos szerepe volt. Ennek vize töltötte meg a várárkokat s tette a várat félelmes erősséggé. Még ma is látni azt a földsánczot, mely a vár északkeleti sarkától kiindulva, a völgy túlsó felén fekvő Hegyköz-Kovácsi felé tart. Ez a földsáncz volt arra hivatva, hogy felfogja a Kösmő vizét s kényszerítse azt a várárkok megtöltésére. Csakis így érthető a várnak azon erődítési szerkezete, hogy csupán három oldalról van övezve bástyákkal, míg a negyedik oldal a Leányvárral a Kösmő felé védtelenül marad. De ismerve és tudva a mondottakat, azt is tudhatjuk, hogy a várnak legvédettebb része épen a keleti oldal s a Leányvár volt, mert ezeket valóságos tenger övezte. így magyarázható meg már az is, miért volt mind a két kapu a keleti bástya két végében ? azért, mert a jelzett körülménynél fogva ezen helyeknek a mily könnyű a védelme, épen oly nehéz volt a megközelítése. Itt végeztünk ásatásokat. Megvizsgáltuk mind a belső területet, mind a bástyákat, sőt magát a déli bástya árkát is. Munkánkat siker koronázta, még pedig meglepő siker. Ugyanis a három átvágott bástyában, valamint a millenniumi emlékoszlop közelében 1—a /2 m. mélységben betonszerű falmaradványokat találtunk. Különös figyelmet érdemel a bástya építésének módja. Alsó nagyobb felét sárrétegek alkotják, melyeknek különböző, barnás, sárgás, vereses színe mutatja a felhasznált föld különbözőségét. Ez a földből hányt fal le van taposva, verve ; mint az előkerült korhadt fadarabok mutatják, vastag gerendák voltak bele építve, hogy összetartó szilárdságát növeljék. Ezen sár-alapon egy méter mélységű, 3 m. 30 cm. szélességű betonfalazat terjesz-
