Századok – 1900

Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: Verseghy és a censori hivatal - I. közl. 38

•VERSEGHY ÉS A CENSORI HIVATAL. 45 fölvilágosítsa. Meg akarta győzni, hogy nemcsak az ő »véleménye szerint« van tele a könyv veszedelmes gondolatokkal. A vádirat azonban nemcsak Rietaller munkája, hanem együtt írták Krammer Ferenczczel, a ki a theologiai fakultáson a dogmatika tanára volt. Sőt még a prímás sajátkezűleg is sok javítást tett a neki bemutatott példányon. Terjedelmes, három sűrűn teleírt lapot magában foglaló beadványában ') ismétli már múltkor (okt. 20-án) hangoztatott vádjait, és hogy még kézzelfoghatóbbá tegye a bűnt, mellékel egy példányt Millot-ból, a melybe üres lapokat fűzetett, hogy kimutassa mindenütt, honnan vannak az értekezések merítve.8

) Fölterjesztésében a jobboldalon részletesen közli az inkriminált magyar mondatokat, a baloldalon sorra támadja és czáfolja. Mindezen támadásoknak alapja az, hogy Verseghy nem fogadja el a bibliát történelmi forrásnak, hanem ha más történetírók ellene mondanak a bibliának, akkor Verseghy a biblia ellen nyilatkozik; p. o. hogy csak egyet idézzünk, a 263-ik oldalon, VII-ik értekezésében azt állítja Verseghy, hogy a világnak legalább tizenhárom ezer esztendeje kell állania, mert különben a tavaszi éjnap-egyenlőség pontja nem kerülhetett volna a mértékből oda, a hol most van. A censor azt tartja itt hibínak, hogy Verseghy nem mondja meg: a zodiacus melyik jelében állott a nap a föld teremtésekor (!), a nélkül pedig a bizonyítás semmit sem ér, és a biblia tekintélyével ellenkezvén, elvetendő. Hogy e kérdésekben Verseghynek volt igaza, azt ma már fölösleges bizonyítani, különben még alább vissza térünk a dologra. De Rietaller nem elégszik meg a vádló szerepével, bírónak is fölcsap. Szigorú ítéletet mond a bécsi censor fölött, a ki az imprimatur-1 ráírta. Nem érti, hogyan tehette ezt Szekeres, mikor már maga Miliőt, Christiani kiadásában és jegyzeteivel — ezt használta Verseghy is — előfordult az Index Theresianus-ban (a tiltott könyvek jegyzékében), és József császár alatt is a Consignations Librorum-ban csak a tűrtek között szerepelt.3) Természetesen elfelejtette már, bogy első beadványában Miliőt még mint a »becsületes Miliőt« szerepelt. Hogy azonban bécsi kollegáját némileg kimentse, egy új vádat eszelt ki, melylyel, a mint majd látjuk, a prímásnak és Λ Eredetije az Orsz. Levéltárban, Η. T. 1792: 28304. 2) Ez a példány a kanczellária könyvtárába került és 584. számot kapott, de ráakadnom nem sikerült. 3) Vagyis szabad volt olvasni és árusítani, de nem kiadni és fordítani.