Századok – 1900

Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: Verseghy és a censori hivatal - I. közl. 38

46 CSÁSZÁR ELEMÉR. a kanczelláriának is nagyon megkönnyítette a dolgát : az értekezések a kéziratban az egyes fejezetek után, tehát szétszórva voltak, a nyomtatásban pedig összefoglalta őket, úgy hogy most sokkal veszedelmesebbek, mint mikor külön állottak. Ez menti a censort, de annál súlyosabbá teszi Verseghy vétkét. Verseghy kérése, hogy a könyv-vizsgáló vádoló iratát megkapja, nem teljesült,1

) bár a prímást is megkérte, hogy járjon közben érdekében ;2

) csak arról értesült, hogy tiltott írók fölhasználását és a kézirat rendjének megváltoztatását vetik szemére. Nem hagyhatta szó nélkül a vádakat. Decz. 15-én egy harmadik folyamodással járúl a Helytartótanács elé. Tulajdonképen nem is folyamodvány, egész emlékirat. Azt állítja, hogy műve ellen csak azokat a vádakat lehet fölhozni, a melyeket Alexovics idézett könyvében fölemlít, ezenkívül, hogy megváltoztatta a kézirat rendjét és hogy hazai nyelven értekezéseket írt a történet mellé. Érdekes, hogyan érti félre, jobban mondva hogyan magyarázza félre Verseghy ezt az utóbbi vádat. Hallotta a vádat, hogy magyar nyelven értekezéseket írt : szánt-szándékkal a magyar nyelvűséget emeli ki és úgy védekezik, hogy ez csak mentségére szolgálhatna, mivel a magyar nyelvű értekezéseket Magyarországon még kevésbbé olvassák. A második váddal is könnyen végez : nem tudta, hogy nem szabad a kézirat sorrendjén változtatni, de másrészt a revisor annyit törölt értekezéseiből, hogy a megmaradt csonka részeket kénytelen volt összefoglalni. Annál bővebben foglalkozik az Alexovicstól emelt vádakkal. Már a folyamodványban is, de különösen a mellékletként fölterjesztett két védő iratban.8

) Az egyikben kimutatja, hogy értekezéseit sem Horusból, sem más tiltott íróból nem vette, hanem részletesen fölsorolja azokat a forrásokat, melyeket használt, csupa jónevű írót, köztük leginkább Vierthalert. Ettől vett át legtöbbet, ez pedig nagy tekintélyű író, elismert ') Positiv adatom nincs arra, hogy Verseghy nem kapta meg Rietaller vádló iratát, csak psychologiai ; harmadik folyamodványában nem említi. a) Folyamodványa 1792. nov. 3-ról keltezve a primási levéltárban, u. o. Nr. 2. s) Synopsis apologetica Dissertationnm in libro : »A világnak közönséges Történetei, írta Miliőt, első kötet« contentarum. B. Francisci Versegii AA. LL. et Philosophiae Doctoris, aboliti Paalinorum ordinis Presbyteri, qua versoris Históriáé nniversae Millotianae prima et nltima responsio ad contumelies et sarcasmos in opere »A' könyvek' szabados olvasásáról« contra dissertationesque suas in publicum dimissos. A folyamodással együtt az Orsz. Levéltárban, H. T. 1792: 23821.