Századok – 1900

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Gr. Rákóczi Erzsébet mint költő 481

488 THALY KÁLMÁN. helyéről. Es a már a legelső levélben megcsendülő bizalmas hang, annyi éven, annyi évtizeden keresztül is mindvégig megmarad. Látnivaló, hogy a köztük szövődött őszinte barátság egész életükre kiterjedő volt. Ama legelsőnek szomolyáni hely-dátuma mutatja, hogy a serdülő Erzsébet már akkor gr. Erdödy Ádámné vala. Azon évben (1671-ben) kelhettek össze, hacsak föl nem teszszük. hogy talán még előbb, mint 15 éves leányka ment férjhez, mint kortársai közül nem kevesen. A korai férjhezmenetelt azonban ő nála csakhamar követte a korai boldogtalanság. Az élete 18-ik évében levő, életvidor, virulásnak indult, mulatni szerető menyecske már keservesen panaszolkodik bizalmas ismerőseinek, hogy gyenge fértiuságú. korhadozó, nyavalyás (és még hozzá, őt a féltékenység örökös gyanúival gyötrő !) férje oldalán örömtelenül, siváran, hasztalanul emésztődnek föl virágzó ifjúságánál· legszebb évei. Ε kínos érzés epedő fájdalmai avatták a szegény szenvedő, keserűen csalódott asszonykát — költővé. Egyik kedvelt, bizodalmas jóakaró barátjához, »bátyjához«, a későbbi nádor és herczeg' — ekkor még gróf és bányavidéki főtábornok — Esterházy Pálhoz, a lakhelyétől nem távol fekvő Sempte várába (hol Érsekújvár török kézre jutása óta az ezen keriiletbeli orsz. kapitányok székeltek) Szomolyán várából 1673 junius 23-án irott levelébe Rákóczi Erzsébet a következő, sajátkezüleg írt nyolcz versszakos költeményt csúsztatta : Gr. Rákóczi Erzsébet gr. Erdödyné panasz/ó éneke. 1. Jaj én szerencsétlen, jaj én boldogtalan — Mint megcsalám magam Erdődi urammal ! Sok jó szerencsémet érte odahagyván, Ifiúságomat miatta (s csak Mában mellette) ') elrontván. 2. Átkozott az óra, mikor erre jöttem! . . . Sokat cselekedvén, még sincs böcsülletem. Sok jóakarókat magamnak szerzettem. — Miatta azokat itt kell felejtenem. ') Ezt maga a költő tette oda zárjelbe.