Századok – 1900

Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: Verseghy és a censori hivatal - I. közl. 38

CSÁSZÁR ELEMÉR. VERSEGHY ÉS A CENS0RI HIVATAL. olcsón jut hivatalnokhoz, mert megszabadul az eddig neki tizetett 350 frt nyugdíjtól. Ez utóbbi érv épen nem volt a leg­gyöngébb, mert a könyv-vizsgáló tulajdonképeni íizetése csak 500 frt volt, és minden egyéb átalánynyal sem rúgott többre 753 forintnál. A Helytartótanács a folyamodványt egyelőre ad notam vette, és csak később, 1793 szept. 17-én, mint a többi folya­modóknak, felelte neki is azt,1 ) hogy a magyar, német, szláv és franczia nyelvben való jártasságát bizonyítsa hiteles okmányokkal. Míg az irat a tanácsnál hevert, október végén följelentés érkezett ugyanoda Verseghynek egy régebbi munkája ellen. Ez a följelentés nemcsak elütötte Verseghy t a censor­ságtól, hanem még büntetést is hozott reá. A könyv, a melyről a följelentés szólt, a már említett Millot-féle fordítás : Ä világnak· közönséges története ;2) a föl­jelentő pedig Bietaller Mátyás, esztergom-megyei áldozó pap, a ki akkor Hühner halála után az egyetlen budai censor volt.3) Harmadfél íves fölterjesztésében a Helytartótanácshoz *) elmondja, hogy neliány héttel azelőtt (az irat 1792. okt. 20-án kelt) egy igen tiszteletreméltó férfiú figyelmeztette őt erre a veszedelmes könyvre és azzal fenyegette, hogy ha a censura nem intézkedik és tovább tűri a könyv terjedését, υ jelenti föl a censurât. Engedelmeskedett e férfiúnak, mivel ismerte nagy tudományát és kiváló jellemét : elolvasta a könyvet. Magában »A' nemzetek közönséges Történeté-«ben nem talált semmit, a mi ezt a szigorú ítéletet igazolta volna, azonban annál inkább a hozzáfűzött 106 lapra terjedő értekezésekben. Ezek az értekezések, a mint Rietaller állítja, a Horus czímű könyvből vannak merítve,5) a minél gonoszabb, veszedelmesebb munka szerinte a XVIII-ik században nem jelent meg, mert azt akarja elhitetni olvasóival, hogy a vallás csak bahona és csalás. Ebből a szennyes forrásból merítette Verseghy, a katho­likus pap, értekezéseit, megtoldotta egyéb istentelen írók (Voltaire, Marquis d'Ar) műveiből vett részekkel s hozzá ') Az indorsatiók fogalmazása az Orsz. Levéltárban, H. T. 1792: 25340. (A számozásban hiba történt, 792 helyett 793 kellett volna ; így az akta rossz helyre került.) 2) A pöriratok »A' világnak közönséges Történetei« czímen említik. 3) Később nagyváradi kanonok, Bars megye törvényszéki ülnöke, a püspöki lyeeum prodirectora. <) Eredetije az Orsz. Levéltárban, H. T. 1792: 24124. 5) Horus oder Astrogeolischer Endurtheil über die Weissagungen auf den Messias wie auch über Jesu und seine Jünger, 1784. Szerzője Johann Ernst Wunsch, lipcsei professor.

Next

/
Thumbnails
Contents