Századok – 1900

Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: Verseghy és a censori hivatal - I. közl. 38

VERSEGHY ÉS A CENSORI HIVATAL. — ELSŐ KÖZLEMÉNY. A censori állás Verseghyt2

) egész életén keresztül vonzotta. Talán a nyugalmas, csendes munkával járó foglalkozásért, mely semmi megerőltetést nem kívánt, talán az aránylag (de csak az ő szerény viszonyaihoz képest) jó javadalmazásért, vagy mindkettőért, de már 1789-ben, alig hogy a zimonyi táborból megjött, folyamodott a Helytartótanácshoz, hogy a budai censor mellett gyakornoknak alkalmazzák.2) Hallotta, így szól, hogy a budai censori hivatal munkája nagyon megszaporodott; ő, bár tábori káplán, mégis szívesen segítene mint acliunctus vagy practicans Hübnernek, az akkori censornak. Kérése nem teljesült. Ezután nagyon elfoglalta idejét Miliőt fordítása és hosszas betegeskedése, de alig hogy betegségéből fölépült, alig hogy elmúlt a hosszas szenvedései nyomában járó gyöngeség, mikor már 1792 aug. 16-án beadja kérvényét a Hühner Mihály halálával8) megüresedett censori állásért.4

) Röviden, de annál tetszetősebben csoportosítja azokat az okokat, melyek a Helytartótanácsot rávehetnék, hogy erre az állásra őt hozza javaslatba. Mint tábori pap, szolgálta már a királyt, részt vett a török háborúban is, meg is betegedett, úgy hogy mást, mint ülő munkát nem vállalhat. Ilyen alkalmas állás a censori hivatal, a melyre ő magát minden tekintetben alkalmasnak hiszi, mert beszél magyarul, németül és szlávúl — a latint természetesen meg sem említi sőt ha tetszik, kész magát bármilyen vizsgálatnak alávetni. És még egy körülményre hívja föl a figyelmet : ha őt nevezik ki censornak, az állam aránylag ') Fogsága előtt, melyet a Martinovics-féle összeesküvésben való részvétele miatt szenvedett, Versegi-nek írta magát, később azonban következetesei) Verseghynek. *) A folyamodvány nincs meg, csak későbbi írásaiból értesülünk róla. 3) Eredetije nincs meg ; sajátkezű (hiteles) másolata az Orsz. Levéltárban, H. T. 1792: 28821. ') Hübner csak aug. 15-én este 8 órakor halt meg.