Századok – 1900

Értekezések - WEBER SAMU: Ötödik municipium a Szepességen 421

ÖTÖDIK MuNICIP1vM A SZEPESSÉGEN. 427· tarunt, emendarunt, et omnia in Scepusio in bonum ordinem deduxerunt.«1) Zsigmond király alatt sem ingattatott meg az alap, melyen Gölnicz városa oly szépen fejlődött. Sőt azt mondhatjuk, hogy ezen király uralkodása alatt Gölnicz bánya fénykorát élte. Miután a jászai convent a várost a Feketeerdő használatában akadályozni akarta, Zsigmond 1399-ben elhárítá az akadályokat és Gölnicznek megengedte a favágatást, nehogy bányászata kárt szenvedjen. 1435-ben a város összes jogait és privilégiumait, tehát azokat is, melyeket 1368-ban és 1374-ben Lajos királytól nyert, külön oklevélben megújította, illetőleg megerősítette. Ámbár folytonos pénzszükségét a várossal is megéreztette, a mennyiben várát és a kassai kamarához tartozó bányákat az 1437 évi okt. 28-án Chieber Eberhard bambergi polgárnak 2600 arany forintért két esztendőre elzálogosította, mégis Gölnicz, az ő tekintélyét, befolyását, törvényhatósági épségét és gazdagságát tekintve, oly magas polczon állott, a milyenre más városok csak ritkán emelkedtek. A város bányatanácsosa, Nolan en Tamás, egyszersmind asztalnoka volt Zsigmond királynak. A nagy bányaáldás következtében tekintélyes lengyel és német üzlet-emberek telepedtek ide. Akkor alapították a krakói Schillinger testvérek azt a kereskedelmi házat, mely később a Rlioll urak kezébe ment át. Volt akna, melyben 300—400 bányász dolgozott és hozta napfényre az aranyat, ezüstöt, rezet és vasat. Akkoriban keletkeztek a vashámorok és drótgyárak. Zsigmond király tehát a városok irányában általában, de különösen Gölnicz városát és annak fejlődését tekintve, sok jóakaratot tanúsított, s a nemesség túlkapásait és beavatkozását a városok belügyeibe és jogaiba, erélyesen visszaszorította.2) Még I. Ulászló alatt is érintetlenül és senkitől sem háborgatva, sértetlenek maradtak Gölnicz város jog- és birtokviszonyai. Mátyás király is nagyra becsülte eleinte Gölnicz kiváló állását. Midőn a város szintén a husziták kezébe került, az 1460-ban szerzett békekötésben elrendelte, hogy Gölnicz több más várossal együtt 16,000 írtért váltassék ki a lázadók kezéből.3

) Mindazonáltal a kedvezőtlen és ellenséges fordulat a szepesi városok és Gölnicz irányában, Mátyás király uralkodá-') Wagner id. m. II. (Selecta ex chronicis Leibitzerianis.) 47. 1. *) Wenzel id. m. — Weber : Zipser Gesch. u. Zeitb. 204. 1. — Kachelmann id. m. 77, 90, 99. II. — Stark A. Beiträge zur Geschichte von Gölnitz, 7. 1. — Genersich id. h. — Wagner id. m. I. 50. 1. 3) Weber id. m. 204. 1.