Századok – 1900

Tárcza - Szláv történeti szemle - 375

TÁRCZA. — PROTESTÁNS SZEMLE. A m. prot. irod. társ. kiadványa. Szerkeszti Szöts Farkas. XII. évf. 1. 2. 3. füzet. — Az első és második füzetben Szádeczky Béla közli Nagyari Józsefnek. Apafi Mihály fejedelem udvari papjának, 1686-iki emlékezetes predikáczióját, mely politikai vonatkozásainál s azon nyíltan kifejezett intentiójánál fogva, hogy a török részére nyerje meg hallgatóit, történeti nevezetességű beszéd volt. A beszéd szövegét bevezetésképen a közlőnek a tárgyra vonatkozó rövid történeti tanulmánya előzi meg. — A harmadik füzetben »Baranyai egyházi élet a XVIII-ik században« czím alatt Morvay Ferencz érdekes pótlásokat közöl Földváry Lászlónak a dunamelléki egyházkerületről szóló »Adalékok« stb. czímű munkájához. A jelen első közlemény a vaiszlói lelkésznek és híveknek 1758-ban Ivlimó püspök által való zaklattatását írja le. SZLÁV TÖRTÉNETI SZEMLE. 1S99. II. A DÉLSZLÁV AKADÉMIA MUNKÁI. (Had jugoslavenske akademije znanosti i umjetnosti. Eazredi filologijsko-historijski i filosofijsko-juridicki.) 136. és 138. köt. A délszláv Akadémia a felolvasott értekezéseket kötetekben adja ; évenkint átlag négy kötet jelenik meg. A 80-ik kötetig a három szakosztály értekezései a kötetekben vegyesen láttak napvilágot, azóta a nyelvészet-történelmi és a mennyiségtan-természettani értekezések külön-külön, egymást felváltva jelennek meg a Rad köteteiben s két külön csoportot vagy sorozatot alkotnak. 1. Matkovics Péter : Utazások a Balkán félszigeten a XVI-ik században. (136. köt.) Ismerteti Rosaccio József utazásait Velenczéből Konstantinápolyba 1574—1606-ig, a miből főleg a dalmát partvidék leírása érdekeiminket; Quadus Mátyás utazását 1600-ban Augsburgból Konstantinápolyba. hol a Bécstől Belgrádig terjedő részben Komáromot. Esztergomot, Visegrádot, Budát stb. írja le, előadását számos rajzzal és térképpel kísérve ; Lorenzo Bernardo velenczei követ 1591-ből való útleírását Velenczétől Konstantinápolyig, mely minket közvetlenül nem érint ; Korobejnikov Τ rifun orosz nyelven írt útleírását Moszkvából Konstantinápolyba 1593-ból; George van der Does németalföldi utas 1597-ben írt latin útleírását Konstantinápolyba ; végre Gjorgjics Pál memorandumát Báthory Zsigmond fejedelemhez olasz nyelven 1595-ből, kit Moldva-Oláhország és Bulgária útjairól tájékoztat, hová Báthory beütni készült. 2. Klaics Vjekoslav : András herczegröl 1197—1204. (136. köt.) Összefoglalja az ismert adatokat. Figyelmet érdemel III. Incze pápa egy itt közlött oklevele, melyben megfenyegeti II. Endrét,