Századok – 1900

Tárcza - Szláv történeti szemle - 375

376 TÁliCZA. hogy a trónra való jogot ifjabb testvérére fogja átruházni. Ezen ifjabb testvér nevét Klaics felfedezte Joannes de Guerche »Statuta capituli Zagrabiensis saeculo XIV« czímű művének bevezetésében : »Hic (Bela tertius) reliquit filios quatuor. Primus fuit dux Emericus, qui successif ei in regno, secundus fuit dux Andreas, postea rex, pater regis Belae quarti, tertius fuit dux Salomon, quartus dux Stephanus.« András herczeget (dux) Smiciklas minden alap nélkül nagy-bán (veliki ban) czímmel nevezi történelmében, holott ilyen czímnek sehol nyoma nincs. Klaics értekezése érdekes áttekintést nyújt a horvát herczegek kormányzási módjáról, joghatóságáról, jövedelmeiről stb. 3. Laszowski Emil: Podgorya régi horvát megye. (138. köt.) Ε megyét először 1255 évi oklevelek említik. Az író közli itt az összes községeket és birtokokat, melyek területéhez tartoztak a a XIV-ik század közepéig ; főispánjait 1312-ig, midőn a megye mint districtus, Zágráb megyébe bekebeleztetett ; szól részletesen lakóiról, birtokosairól, különösen pedig jobbágyairól, — mindig oklevelek alapján. III. RÉGISÉGEK. (Starine.) A délszláv Akadémia 1869 óta ezen czímmel már huszonkilencz kötetet adott ki. A kötetek történelmi értekezéseket, okleveleket, regestákat, nyelvtörténeti és régibb horvát irodalomtörténeti értekezéseket stb. hoznak. A mult évben megjelent XXIX-ik kötet történelmi vonatkozású tartalma : Laszowski Emil : Szerém-megyei levéltárak. (1 —11.11.) Ebben beszámol 1895-iki kutatásairól. Ismerteti a Vukovár megyei, karlóczai, mitroviczai, péterváradi. rumai, Zimony városi, az Odescalchi családi és tizennégy Szerém-megyei zárdai levéltár tartalmát. — Perotti János jelentése a végvárakról és városokról 1639-ben. (12 — 32. 11.) A laibachi Rudolfinum Muzeumban levő »Relazioni di anno 1639« czímű foliánsban Pieroni ismerteti a horvát, krajnai, stájer és isztriai várak állapotát (40 horvát várét) a török elleni védekezés szempontjából. Jelentése helyrajzi és hadászati szempontból érdekes. —- Jelics Lukács közli Maphaei Valaressi zárai érsek levelezéseit (1449 —1496) a barberini könyvtárban levő kézirat alapján. (33 — 94. 11.) A levelezés egyháztörténeti szempontból érdekes, főkép a horvát bánokkal és vegliai grófokkal. Velenczével, Rómával és a dalmát püspökökkel folytatott levelezések. Ezúttal az első közleményt kapjuk. IV. MONUMENTA HISTORICO-JURIDICA SLAVORUM MERIDIONALIÜM. Ε vállalatot a délszláv Akadémia 1877-ben indította meg. Eddig hat kötet jelent meg belőle. Az első három kötet latin nyelven, a negyedik horvát nyelven írott városi statútumokat közöl, az ötödik horvát nyelvű urbáriumokat tartalmaz. A hatodik kötet,