Századok – 1900

Tárcza - Magyar Sion - 374

74 TÁliCZA. Sörös Pongrácz, a ki Forgách Ferencz bibornok életének megírásával foglalkozik, s róla elszórtan, így folyóiratunkban is1) több czikket bocsátott közre, most az 1611 augusztus havában Nagyszombatban tartott zsinat előzményeit, lefolyását és határozatait ismerteti. Ε zsinat Forgách bibornok kezdeményezésére sőt izgatására gyűlt össze, hogy ellensúlyozza az evangélikusoknak 1610 márczius 28-án tartott zsinatát, melynek különösen az a végzése keltett nagy visszatetszést a róm. kath. papság körében, hogy három szuperintendenst rendelt azzal a joggal, hogy a wittembergai hitelvek szerint új lelkipásztorokat szentelhessenek. Jellemző, hogy a Forgách zsinati törekvéseit Mátyás főherczeg helytelenítette. Ebből azonban korántsem szabad azt következtetni, mintha a főherczeg a protestánsokhoz szított volna s nem tette volna meg azt, a mivel egy szigorúan kath. királyi berezeg vallásának tartozott. Mátyás magatartása politikai szempontból ítélendő meg. Neki messzeható tervei voltak, melyek mind a királyság elnyerésére irányultak. Ő maga kinyilatkoztatta Forgáchról, hogy Magyarországot, melyet ő (a főherczeg) nagy fáradsággal, éberséggel, költséggel alig hogy lecsilapított, a bibornok újra fel akarja zavarni, viszályokat, ellenségeskedést akar szítani. -— A könyvsimertetések és bírálatok rovatából meg kell említenünk Karácsonyi János két, rövid bár. de szakszerűen írt czikkelyét : a Veszprémi püspökség római Oklevéltáráról és a Zichy család Okmánytára IX-ik kötetéről. — MAGYAR SIÓN. Egyházirodalmi havi folyóirat. Szerkesztik Kereszty Viktor és Prohászka Ottokár. Kezdettől XXXVIII-ik az új sorozatban XIV. évf. 1900. január—márczius. 1. 2. 3. füzet. — Az első füzet Irodalom és művészet rovatában Erdujhelyi Menyhértnek »J. kalocsai érsekség a renaissance-korban« czímű munkája ismertetését találjuk. •— A második füzetben Sörös Pongrácz arról értekezik, hogy »nullius« terület volt-e a bakonybéli apátság? s több adattal bizonyítja, hogy az apátság eltörlése (1781) előtt az akkori bakonybéli apátok a pannonhalmi főapáttal szemben, ki már akkor is saját nullius területének kiegészítő részéül tekintette Bakonybélt, jogot támasztottak az önálló nullius sajátságra.2) A füzet borítéka azt hozza hírűi, hogy a »Magyarhoni egyháztörténeti emlékek a hitújítás korából« czímű nagyérdekű forráskiadványból. melynek három vaskos kötetre való anyagát Bunyitay Vincze és Karácsonyi János gyűjtötték s állították össze, az első kötet remélhetőleg még a nyár folyamán elhagyja a sajtót. ') Századok, 1897. 97. és 201. 11. a) Az értekezés különlenyomatban is megjelent. Esztergom, 1900.