Századok – 1900

Tárcza - Katholikus Szemle - 373

TÁRCZA. 373 érdekes levél töredékét közli a puszta-kamarási templom kriptájáról. Ugyancsak az első füzetben kezdi meg Vass Miklós az Országos Levéltárba bekebelezett gyulafehérvári káptalani és kolozsmonostori conventi levéltárakban levő királyi könyvek székely vonatkozású oklevelei lajstromának közlését. — A második füzetben Moldován Gergely a román nyelvről értekezik, azt fejtegetve, hogy a román nyelv kétségkívül latin nyelvi kisarjazás, melynek alakulása a Balkánban ment végbe, s vizsgálja a benne kimutatható idegen (albán, görög, szláv, magyar, török) hatásokat. Tóth Ernő a két Apafi Mihály fejedelem naplóiból adja az első közleményt. Az Irodalmi szemle rovata alatt Veress Endre, Schvarcz Gyula és Kőváry László műveiről találunk ismertetéseket. A Különfélék sorában Schvarcz Gyula nekrologja olvasható Szádeczky Bélától ; utána pedig Kelemen Lajos három erdélyi mennyezet-festést ismertet, u. m. a pókai és ajtoni ref. templom és a marosszentgyörgyi kath. templom mennyezet-festését. Vass Miklós folytatja a királyi könyvek székely okleveleinek lajstromát. — A harmadik füzetben Tótli Ernő az Apafi-féle naplókat folytatja 1675-ig. Történeti vonatkozású közleménye még a füzetnek az »Erdélyi műkincsek a párisi kiállításon« czímű czikk. Erdély műkincsei a párisi világkiállításon külön teremben lesznek elhelyezve, s a tárgyak leíró katalógusa számára a kiállítás történeti bizottsága megbízásából Szádeczky Lajos, kinek első sorban érdeme a kiállítás e részének összehozása is, röviden összefoglalta Erdély művelődéstörténetének kiválóbb mozzanatait, hogy tájékoztassa az ország múltjáról a kiállítás látogatóit. — KATHOLIKUS SZEMLE. A Szent-István-Társulat megbízásából szerkeszti Mihályfi Ákos. XIV. köt. I. II. III. füzet. — Ε folyóirat, mely eddig évenként öt füzetben jelent meg, ez évtől fogva havi folyóirattá alakult át, vagyis ezentúl julius és augusztus hónapok kivételével havonkint jelenik meg. Ε változtatás bizonyára a közönség érdekében történt. Czéljának megfelelően felekezeti szellemben ugyan, de változatosan és az olvasó közönség különböző igényeinek szemmel tartásával van szerkesztve. A kath. hitélet világszerte fölmerülő mozzanatait folyton figyelemmel kíséri ; valláserkölcsi és vallásbölcseleti czikkeit a történelem és természettudományok köréből vett dolgozatok váltják fel, s azonkívül a szépirodalom is hathatós mívelésre talál benne. Bennünket érdeklőleg, mint történelmi tárgyú közleményt ki kell emelnünk Pór Antal czikkét, melyben a lengyel történetírókkal szemben kimutatja, hogy a halicsi érsekségnek 1375-ben történt alapítása Nagy Lajos királyunk elvitázhatatlan érdeme, nem pedig Kázmér lengyel királyé. ') Különlenyomatban is megjelent : Nagy Lajos a halicsi érsekség megalapítója. Budapest, 1900.