Századok – 1900

Tárcza - Erdélyi Muzeum - 372

372 TÁliCZA. tiszteletnek örvendő elnök oldala mellett, mind meg annyi tehetséges tanítvány s a pliilologiai és irodalomtörténeti tudományok szakavatott művelője. Szép és megható gondolat volt e lelkes csapattól, hogy a vezére iránt érzett háláját és ragaszkodását szakba vágó értekezések, tanulmányok közrebocsátásával rótta le. A közlöny első füzete a nagyérdemű elnöknek ajánlott ünnepi füzet, melyet az ünnepelt sikerült arczképe is díszít. Negyvennégy szerzőtől foglal magában rövid, tartalmas czikkeket, melyek közül a Badics Ferencz, Balassa József, Binder Jenő, Császár Elemér, Gyulai Ágost, Havas Adolf, Lázár Béla, Tolnai Vilmos, Váczy János és Zlinszky Aladár czikkei a magyar irodalomtörténet köréből veszik tárgyukat. — Az ünneplő hangulat érzik még a második füzeten is. Ebben olvassuk a jan. 13-án tartott XXV-ik közgyűlés leírását, az elnöki megnyitó beszédet, mely a jól teljesített munka önérzetével tekint vissza a társaság megfutott pályájára s a hála és kegyelet szavaival adózik a számban immár megfogyatkozott úttörők érdemeinek. —· A harmadik füzet közleményei közül kiemeljük Kiss Ernô' czikkét, a ki a »Zalán futása és a Székelyek Erdélyben« czím alatt Gyulai Pállal, Heinrich Gusztávval s általában az eddigi köztudattal szemben apróra kimutatja, hogy Vörösmarty »Zalán futásai, hőskölteményét nem annyira Aranyosrákosi Székely Sándor »Székelyek Erdélyben« czímű kis époszának hatása alatt irta, hanem sokkal inkább Anonymus és Vergilius olvasása, Horváth István lelkesitése, s Egyed Antalnak, az Ovidius fordítójának biztatása tették őt a honfoglalás énekesévé. —· Minden egyes füzethez a hazai és külföldi philologiai irodalom időközben fölmerült nevezetes mozzanatainak szakszerű ismertetése, bírálata járúl. — ERDÉLYI MUZEUM. AZ erdélyi muzeum-egylet bölcselet, nyelv- és történet-tudományi szakosztályának kiadványa. Szerkeszti Szádeczky Lajos. XVII. köt. I. II. III. füzet. — Az első és második füzetben »Erdélyi tudományos igyekezetek«· czím alatt gróf Kuun Géza Erdély irodalmi életét a múlt század végétől a jelen század második évtizedéig, különösen Aranka György, Döbrentei Gábor s mások irodalmi törekvéseit", társulat-alapító terveit és kísérleteit ismerteti. Orosz Endre (1. füz.) két ősemberi tanyahelyet ismertet, melyeket Kolozsvár környékén Bácstorokon és Szucságon fedezett föl. Wertner Mór a két Bebek Imréről értekezik »Vajda vagy perjel ?« czím alatt, s kutatásai azon eredményéről ad számot, hogy Bebek Imre, a vránai perjel, nem György tárnokmesternek, hanem Bebek Detre nádornak volt a fia s nem azonos Bebek Imre vajdával. A Különfélék között a csiki krónika egy jegyzetes példányának ismertetését találjuk, mely a marosvásárhelyi ev. ref. collegium könyvtárából került elé. Annakutána a szerkesztő egy