Századok – 1900

Tárcza - Egyetemes Philologiai Közlöny - 371

TÁRC'ZA. 371 az I. István fia I. György leányait : Terézt (Lebanovicsné), Juliannát (Loncsarevics Jakabné), Máriát (Szkenderovicsné), Annát (Lénárdné) és Katalint (Kekezovicsné). — A másik ezikk lelkes szózat abból az alkalomból, bogy tavaly volt kétszázadik évfordulója a vármegye felszabadulásának a török iga alól. Ε megemlékezéssel a társulat dicséretes jelét adja annak, hogy feladatának, czéljának teljes tudatában van. Óhajtandó lenne, hogy a vármegye reconstructiójának története mennél előbb megtalálja hivatott íróját. Azt hiszszük, hogy az erre vonatkozó, keresőben levő iratokra a régi országos levéltári s főleg nádori iratok közt lehetne ráakadni. Kívánjuk, hogy a jubileum ötletéből a társulat által megpendített eszme : vármegyei kultúrpalota (könyvtál·, muzeum) építése, testet öltsön. Legalább lenne hol elhelyezni azokat a gazdag régiségleleteket, melyeket a társulat évek óta, így a mult évben is — Gubicza Kálmán és Cziráky Gyula ábrákkal megvilágosított jelentései szerint — Bodrog-Monostorszegen, Sziga-szigeten, Bogojeván s egyebütt szorgalommal összegyűjtött. — Egy más lelkes megemlékezést is olvasunk az Évkönyvben : a Ferencz-csatorna tervezőjéről, Kiss Gábor mérnökkari ezredesről, a kit joggal tarthatunk Magyarország legnagyobb csatorna-építőjének. -— Meg kell még említenünk Érdujhelyi Menyhért két czikkecskéjét. Egyikben azt állapítja meg, hogy a Pázmány által gajdeli-nek nevezett gediri premontrei prépostság a mai Gajdobra (= Gajdel-Dobra) falu táján feküdt; a másikban pedig a báthmonostori apátság viszontagságait adja elő röviden. A tatárpusztítás előtt benczések lakták a kolostort ; a XIY-ik században a kegyúr, a becsei vagy báthmonostori Tőttős család, Agoston-rendű szerzeteseket telepített oda ; a mohácsi vész után pedig, a török uralom alatt, a bevándorlott gör. kel. kalugyerek foglalták el. — EGYETEMES PHILOLOGIAI KÖZLÖNY. A budapesti philologiai társaság választmányának és a m. tud. Akadémia class, philologiai bizottságának megbízásából Heinrich Gusztáv és P. Thewrewk Emil közreműködésével szerkesztik Némethy Géza és Petz Gedeon. XXIV. évf. 1. 2. 3. fűz. 1900. január—márczius. — A philologiai társaságra nézve a folyó év jubiláris esztendő. Huszonöt esztendeje, hogy a társaság fennáll, buzgón, lelkesen munkálva a körébe eső tudományszakokat. 1874 aug. 8-án tartotta alakuló gyűlését, melyen 38 lelkes philologus jelentkezett tagúi. Az alapítók közül ma, egy negyedszázad múlva, csak tízen vannak a társulat tagjai sorában, közöttük az, a kitől a társaság alapításának eszméje kiindult, a ki annak megerősödésén, felvirágzásán legtöbbet fáradozott, s a ki az egész negyedszázadon át szakadatlanúl. fáradhatatlanúl éltető szelleme, vezére, elnöke : Ponori Thewrewk Emil. Uj meg új generáczió nevekedett a közszeretetnek és 24*