Századok – 1900
Tárcza - Fináczy Ernő: Még egyszer a benczések modori gymnasiumáról 361
362 TÁliCZA. ex contractu deberet memoratis PP. quotannis in parata 100 fl. et quoddam deputatum in naturalibus praestare, ex quibus tarnen 100 florenis rata medietas in sortem portionalis quanti detralii solet. Discentes in linguae latinae elementis usque ad grammaticam inclusive et in doctrina Christiana imbuuntur.« A pannonhalmi főapát 1762 évi február 25-én kelt levelének tartalmát jegyzeteimben következőleg találom kivonatolva : »Pannonhalmi főapát jelenti, hogy a rendnek gymnasiuma vagy nyilvános tanintézete Magyarországban nincsen, s így a Barkóczy gróf protectoratusára vonatkozó körrendelet reá nem tartozik.« Ha már most a Synopsis adatait (sub cura PP. Benedictinorum), továbbá a most említett levelet, úgyszintén a Németh Ambrus által közölt érdekes adalékokat egybevetem, a következő feltevést vélem felállíthatónak : Barkóczy gróf tanulmányi protectoratusát az udv. kanczellária az 1762 évi január-hó 7-én kelt intézkedéssel adja tudtúl a helytartótanácsnak (lásd munkám 289-ik lapján), mely kormányszék az intézkedés tartalmát körrendelet útján közli az összes egyházi főhatóságokkal, s így a pannonhalmi főapáttal is. Ε rendelet vétele után írja a főapát 1762 évi február 25-iki levelét, melynek értelme szerintem nem más, mint az, hogy a benczések maguk az 1762-ik évben tényleg nem tanítottak, hanem (mint máskor is) világi tanítót fogadtak fel ; adtak neki lakást, élelmezést és fizetést. A levél ily értelmezését megerősíti a modori székháznak illető háztartási könyve, melyből Németh Ambrus közlése nyomán megtudjuk, hogy épen az 1762 évben tartottak ők instructort. Ugyancsak Némethnek 1766-ik évi adata is (scholas has saepius docet saecularis) mutatja, hogy túlnyomóan világi tanító működött az iskolában. Ugyanezt bizonyítja egy azóta kezembe akadt- adat 1774-ből (Kovachich : Merkur von Ungarn, I. 362. 1.), mely így szól : »Zu Modern : Grrammatikalschulen, welche die Benediktiner von St. Martinsberg, die hier eine Residenz haben, durch einen iveltlichen Praeceptor halten lassen.« Valószínűnek tartom azonban, hogy a főapátnak még valami más, lélektani oka is lehetett arra, hogy a modori iskola ellátójaként magát a szent Benedek-rendet ne szerepeltesse. Hogy mi volt ez az ok, ma már bajosan volna megállapítható. Végűi még egyet. Az a megjegyzésem, hogy a modori iskola a leendő rendtagokat képezhette, természetesen nem vonatkozott a tulajdonképeni rendi kiképzésre. Talán mégis szabad munkámnak oly színvonalat tulajdonítanom, mely elhiteti az olvasóval, hogy a nagyon is szerény modori iskolát nem tarthattam egy magas fokon álló humanistikus, philosophiai és theologiai rendi kiképzés színhelyének. En csupán arra a lehetőségre gondoltam,
