Századok – 1900

Tárcza - P. Gy.: Mi köze a görög egyháznak a magyarok megtéréséhez? 363

TÁRCZA. 363 hogy a rend már a kis fink közül szemelt ki egynehányat, leendő rendtagokat, s ezeket a modori latin iskolába járatta, pusztán grammatikai alapvetés ozéljából. FINACZY ERNŐ. MI KÖZE A GÖRÖG EGYHÁZNAK A MAGYAROK MEGTÉRÉSÉHEZ ? Karácsonyi János a Katholikus Szemle f. é. 4-ik füzetében (306 és köv. 11.) azt a kérdést veti fel : Mi köze a görög egyháznak a magyarok megtéréséhez ? s arra az eredményre jut, hogy e kérdésre »ezen rövid, de velős, sérteni nem akaró, csak a valóságot kifejező szóval válaszolhatunk: semmi.« Ε válasz körülbelől helyes, mert Gyula megtérése, kit az erdélyi Gyulával egynek vehetünk, görög püspökének működése : említésre méltó hatást alig gyakorolt, s az is hamar, nyomtalanul elenyészett. Hiszen az erdélyi fejedelem szent István idejében már megint pogány volt, és Sarolt, ha maga görög — akkor nem schismatikus -— szertartású volt is, ehez, mikor a görög egyház a magyarokra semmi befolyást nem gyakorolt, a kereszténységet — melynek megalapítása pedig a fő volt —- latin szertartású papok hirdették : nem ragaszkodott, nem ragaszkodhatott, s a veszprémvölgyi görög apácza- s talán még a visegrádi klastrom úgyszólván egyedüli kimutatható reminiscentiája a görög összeköttetésnek. Hogy Schwartz Godofréd állítását a görög térítésről — kétségkívül ő az »a katholikus egyházat és különösen á római pápát gyűlölő protestáns tudós (egyébként hazánkfia)«, hogy szerző szavával éljek — el ne fogadjuk, nem szükséges egyébiránt összes emlékeink ellenére kétségbe vonnunk, hogy Sarolt volt szent István anyja, s a híres megbízhatatlan, kései lengyel krónikák meséjét a lengyel Adelheidról. mint szent István anyjáról, igaznak tartanunk, mint szerző teszi. Ez a kérdés egyébiránt még disputabilis lehet, — ha valaki épen vitatkozni akar : de hiba, a mit Karácsonyi János Theophylaktosz konstantinápolyi patriarcháról mond, mikor Kedrenosz állítását, hogy Hierotheust a X-ik század közepén magyar püspökké szentelte, czáfolni akarja. Összezavarja ugyanis I. Romanosz Lekapenoszt, biborban született Konstantin császár ipját, II. Romanoszszal, Konstantin fiával. Theophylaktosz patriarcha I. Roman fia volt, kit atyja a konstantinápolyi patriarcha székébe ültetett — »az egyedüli teljesen méltatlan alak, mely e patriarcha széket meggyalázta« — jegyzi meg róla Geiser. — Kormányzása 933 februárjától 956 február 27-ikéig terjedt, s így csakugyan arra az időre esett, melyben Hierotheus püspökké szentelése Kedrenosz szerint történt, s nem