Századok – 1900

Tárcza - Fináczy Ernő: Még egyszer a benczések modori gymnasiumáról 361

TÁRCZA. 361 Azután Roknitz megkérte apát urunkat, hogy a tiszti karral menjen át a helység jegyzőjéhez és bíróhoz, és összehíván a helység elöljáróit, szólítsa föl őket békességes viseletre. Ez meg is történt és így vége szakadt a rettegésnek. A tisztek végűi jóllakván, felkapaszkodtak a reájok várakozó kocsikra s még január 13-án megindították a csapatot Koppány felé. Történt azonban, hogy midőn ezen mámoros vitézek a gerenczei malom és jágerház mellett menének, ácsorogva ott állt Sztrnák vadász és Nagy János kerülő ; valami gazlelkű katona reájuk lőtt és golyója átfúrta a kerülőnek bal czombcsontját, mibe márcz. 21-én bele is halt. Hogy nagyobb rablás és vérontás nem történt, annak köszönhetni, hogy a helybeli polgárság az apát úr szavára hajolván, békességesen viselte magát, holott már többen fölfegyverkezve valának a dombovári utczában. A megfutamlott szabad magyar csapat eltévesztette az utat, és társzekereivel együtt még akkor is lappangott a szemerkei völgyben, midőn a császáriak már elvonultak. A helység bírája rendelt nekik egy úti kalauzt, a ki őket Szentgálra elvezette. Utóbbi tudósítások szerint ezen magyar csapat eloszlatott és a legénység nagyobb része haza tért. Mednyánszky kapitány pedig a többi tisztekkel együtt Veszprémen. Füreden keresztül Tihanyba ment, a honnan a Somogyban tanyázó guerilla csapat kapitányával, Nemegyeivel egyesülvén, Pécsre ment a táborba.«1) SÖRÖS PONGRÁCZ. MÉG EGYSZER A BENCZÉSEK MODORI G YMNASIUMÁRÓL. Németh Ambrus e folyóirat mult havi füzetében (239 és köv. 11.) azzal a nehézséggel foglalkozik, melyet tavaly megjelent munkám 164-ik lapján felvetettem. Ideírom mindenek előtt & Synopsis adatait: »Modrae : Sub cura PP. Benedictinorum, anno 1674, per Georgium Szelepcsényi primatem et locumtenentem ecclesia unacutn scholis PP. Benedictinis ad Sanctum Martinum professis assignata fuit. Qua cum obligatione ? Ut praefati Patres ecclesiam intra muros civitatis habitam administrent et scholas doceant. Quales proventus ? Civitas ') Nr. III. — Bakonybéli apátság naplójának folytatása, melyben ő nagyságát az apát urat és szerzetes társait illető dolgok, és több hasontárgyú ügyek, események, szokások stb. napi rend szerint foglaltatnak. 1848-ik szeptember 1-től. 28—39. 11. — A napló eredetileg 1246. sz. alatt a bakonybéli apátság könyvtárában volt, s kezdőlapján a bakonybéli apátság pecsétje van. Jelenleg a pannonhalmi levéltárban őriztetik.