Századok – 1900

Történeti irodalom - Háromszék vármegye. Emlékkönyv Magyarország ezeréves fennállása ünnepére. Ism. L. 349

352 TÖRTÉNETI IRODALOM. együtt felhasználta. Előszavában több oly desitleratumról szól, mely ha beteljesedik, munkája kétségkívül sok tekintetben módosiil vala. Ezalatt egyes olyan íorrás-publikácziók közzétételét kell értenünk, melyek jelenleg még csak az előkészítés állapotában vannak, vagy csak terveztetnek, mint pl. a pápai regesták kiadása. A munka értékéből azonban e körülmény semmit sem von le, mert hiszen ultra posse nemo oUiyetur, már pedig Röhricht a maga elé tűzött czélnak derekasan megfelelt. Kiinduló pontúi Bouilloni Gottfried herczeg halálát (γ 1100 julius 18-án) veszi, míg a zárópont önmagától jelölődik meg az 1291 évvel. Az ezen két határpont közé eső időszak történetét 40 fejezetre osztja el szerzőnk. Ε fejezeteken belül az események tárgyalásában az évek szerinti, annalistikus tárgyalást követi, a mi, tekintettel arra, hogy a jeruzsálemi királyság története a későbbi időkben eléggé bonyodalmas, és így az uralkodók évei szerinti beosztás csak nehézkessé tenné a tárgyalást, a munkának határozottan előnyére válik. Röhricht a kitűzött czélnak, munkája tárgyának megfelelőleg, a feldolgozásban főleg a politikai történetet tartja szem előtt. Tárgyalását mindenütt a jegyzetek egész sora kíséri, melyekben minden egyes részletre kiterjedőleg az irodalmi apparatusról és a forrásokról számol be; de e jegyzetekben a kultúrtörténeti adatoknak is egész halmazát találjuk fel, melyek a munkának becsét csak növelik, s nem egy irányban további kutatásokra adhatnak impulsust. Azon összeköttetéseknek, melyek a jeruzsálemi királyság és az európai tényezők, főleg a pápaság között az egész időszak alatt megvoltak s a melyek mindig a szentföld felszabadítására irányuló újabb nagy európai akczió megindítására czéloztak, kimerítő történetét találjuk Röhricht munkájában. Az összeköttetés a pápasággal, s ennek törekvése az érintett mozgalom megindítására, világosan domborodik ki előttünk, beillesztve a mű tárgyának keretébe. Ε törekvés eredményének, a keresztes hadjáratoknak története természetesen illő helyet foglal a tárgyalás menetében, a tárgynak megfelelő áttekintő formában. S e részben Röhricht szerencsésen elkerülte azt a hibát, melybe könnyen beleeshetik, a ki e tárgygyal foglalkozik, hogy t. i. a keresztes hadjáratok történetének túlságosan hosszú előadását szövi bele munkájába; ő szerencsés kézzel használta fel ebből azt, a mi czéljaira szükséges és elegendő volt. Munkája különben elejétől fogva végig leköti az olvasó figyelmét az ő tárgyilagos, előkelő de egyszerű előadásával, melyben kerül minden czikornyás, »bel esprit« modort, sőt nem egy helyen mintha az eredeti