Századok – 1900

Történeti irodalom - Redlich; Oswald: Die Regesten des Kaiserreichs unter Rudolf; Adolf; Albrecht; Heinrich VII. Erste Abth. Ism. *** 353

TÖRTÉNETI IRODALOM. 353 forrás, a krónika szerzőjének hangját hallanánk megszólalni. Nagyban emeli a munka használhatóságát a kitűnően szerkesz­tett hármas index, u. m. személy- hely és tárgy-mutató, valamint a szerző eddig önállóan megjelent munkáinak és többi érte­kezéseinek pontos bibliographiája, melyben az azokról meg­jelent kritikák is fel vannak sorolva. Végűi még külön javítá­sokat és pótlásokat ad, főleg a nyomtatás alatt megjelent munkákat illetőleg. Röhricht ezen újabb munkája nemcsak becses gyarapo­dása a történetirodalomnak, hanem évtizedeken át maradandó becscsel is fog bírni. Lehetséges, sőt valószínű, hogy a folyton haladó kutatás azokat az eredményeket, melyeket Röhricht az ő kutatásaiból végeredményképen levon, nem egy tekintet­ben meg fogja változtatni, de fővonásaiban a jeruzsálemi királyság politikai története később is csak nagyon kevéssé fog eltérni attól a képtől, melyet Röhricht e munkájában megrajzolt. Könyve biztos kalauza lesz mindenkinek e keleti fejedelemség szövevényes történetében, s azt hiszszük, egy olvasója sem fogja letenni kezéből a nélkül, hogy ne érezné magát az érdemes szerző iránt hálára kötelezve. * * * Die Regesten des Kaiserreichs unter Rudolf, Adolf, Albrecht, Heinrich VII. 1273 — 1313. (J. Fr. Böhmer: Eegesta Imperii, VI.) Neu herausgegeben und ergänzt von Oswald Redlich. Erste Abtheilung. Innsbruck, 1898. Wagner. 4-r. XXII, 562 1. Még 1844-ben adta ki a német császárság története körűi elhervadhatatlan érdemű Böhmer János Frigyes a Regesta Imperii monumentális munka azon kötetét, mely most új kiadásban fekszik előttünk. A dolog természetében rejlett, hogy az akkor közzétett anyag csakhamar pótlásokra szorult, s így látott napvilágot 1848 és 1857-ben az Additamentum két füzete. Azóta a német császárság történetével mind inten­sivebben foglalkozik a német történettudomány. Az oklevél­tárak egész sora került ki a sajtó alól, új oklevelek, új for­rások kerültek napvilágra a levéltárak homályából, úgy hogy a Regestál· általános új átdolgozása elodázhatatlanúl szükségessé vált. Ε munkát 1880-ban Zallinger Ottó kezdte meg, de már 1885-ben Redlich Oswald vette át, a szóban forgó korszaknak legalaposabb ismerője. Tizenkét évi munka eredménye a Rudolf korát felölelő jelen első rész, melyet még kettő követend : a második Adolf és Albrecht, a harmadik VII. Henrik korát és a birodalmi SZÁZADOK. 1900. IV. FÜZET. 23

Next

/
Thumbnails
Contents