Századok – 1900

Történeti irodalom - Háromszék vármegye. Emlékkönyv Magyarország ezeréves fennállása ünnepére. Ism. L. 349

TÖRTÉNETI IRODALOM. 351 Geschichte des Königreichs Jerusalem (1100 —1291) von Reinbold Röhricht. Innsbruck. 1898. Wagner'sche ITniversitäts-Buchhandlung. 8-r. XXVIII, 1106 1. Röhricht Reinhold nevével már nem egyszer találkoztak olvasóink e folyóirat hasábjain. Munkái közül nem egyet ismertettünk folyóiratunkban ; így a keresztes hadjáratok történetét és a jeruzsálemi királyságra vonatkozó tanulmányait.1) Kugler mellett ma kétségkívül Röhricht az, a ki a keresztes hadjáratok s a Kelet történetét a legnagyobb alapossággal, önálló tanulmányok és forráskutatások alapján vizsgálja. Tekintélyes sorozatot tesznek ki az ezen kérdésekre vonatkozó kisebb-nagyobb terjedelmű munkálatai és értekezései, melyek száma a hetvenet jóval meghaladja. Az újabb historikusok közül minden bizonynyal Röhricht lenne leginkább hivatva a keresztes hadjáratok összefoglaló történetét a mai kutatások alapján megírni. Erre a munkára azonban ő — mint maga mondja előttünk fekvő műve előszavában — több oknál fogva nem vállalkozhatik, legalább most még nem. Ε helyett a jeruzsálemi királyság politikai történetével ajándékozta meg az irodalmat, egy lépten-nyomon mindinkább érezhető hiányt pótolva vele a történettudományban. Mert míg a jeruzsálemi királyság története jogi, kulturális, egyházi stb. szempontból meglehetősen ki van aknázva, oly kevés volt az, a mit politikai történetéből eddig bírtunk, hogy egy jó kézikönyv, mely pontos tájékoztatóúl szolgáljon a jeruzsálemi királyság eléggé változatos politikai történetében, valóban szükségesnek mutatkozott. Röhricht a jelen munka megírásánál abban a helyzetben volt, hogy egyes korszakok, események történetét már előbb megírván, munkájának egy részét csak formai s többé-kevésbbé tárgyi átdolgozás alá kellett vennie. De mindamellett derekas munka várt még reá, míg az előttünk fekvő nagy terjedelmes mű elkészült. Ο maga kiemeli, hogy Kis-Örménvország, Cyprus, továbbá a kalifák és az Atabekek történetét nem egy helyen korlátoznia kellett, hogy a munka tulajdonképeni tárgyát szem elől ne téveszsze. Röhricht neve és eddigi tudományos működése már eleve is biztosítást nyújt arra, hogy ezen a munkáján is a megszokott alapossággal, a források és az irodalom lehetőleg teljes felhasználásával dolgozott. Tényleg látjuk munkájából, hogy mind a nyugati, mind a keleti forrásokat az idevágó irodalommal ') Századok, 1893. 67. és 622. 1.