Századok – 1900

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - I. közl. 309

320 ANGYAL DAVID. Isten után υ neki tulajdoníthatja mind a két nemzetség megmaradását.« ') Világos volt, hogy Bartont ez eljárásában két szempont vezette. Az egyik az volt, hogy elvonja a törököt oly háborútól, mely királynéja ellenségének nem volna kellemetlen; a másik az, hogy emelje Erzsébet tekintélyét a keresztyén hatalmaknak tett szolgálatokkal. Nemsokára újabb alkalma nyilt ily szolgálatokra. Báthory 1591-ben meghagyta az erdélyi követnek, hogy üdvözölje Bartont s kérje barátságát egy különösen fontos ügyben. Lengyelországban ugyanis — így izente Báthory — IIL Zsigmond király trónját Miksa főherczeg pártjának alattomos törekvései fenyegetik. Ha Zsigmond netalán megunná a trónt, vagy a svéd királyság kedveért lemondana róla, vagy bárminő módon elvesztené lengyel királyi méltóságát, Báthory Zsigmond magának óhajtaná a lengyel királyságot, a török hatalom segítségével, melyet Barton is igyekezzék megszerezni szá már a. A lengyelerdélyi terület egyesülése nagy gátat vetne az osztrák-spanyol hatalom gyarapodásának. Ez a szempont Bartonnak is tetszett, s mivel ugyanekkor Zamojszki kanczellártól is izenet érkezett hozzá a lengyel zavarokról, Barton észre vette, hogy Báthory Zsigmond trónjelöltségét Zamojszki, a Báthoryak sógora is támogatná. Barton egyelőre utasítást kért kormányától, mert érdemesnek tartotta az ügyet a megfontolásra, nagy tiszteletnek gondolván királynéjára nézve, ha a lengyel trónra emelkedő Báthory Zsigmondnak pártfogója lehetne. Azonban a lengyel viszonyok nem úgy alakultak, a hogy Zsigmond ekkor remélte, s az angol udvarnak nemsokára az ifjú fejedelem egészen más természetű kérésével kellett foglalkoznia.2) Kitört a nagy török háború. 1593-ban egymást érték a csauszok Erdélyben oly fermánokkal, melyek nyomasztó s megalázó terheket róttak Erdélyre. Sinán nagyvezér Magyarország ellen indult s Báthory Zsigmondtól azt követelte, hogy egyesítse csapatait a török hadakkal. Zsigmond nem csatlakozott a basák táborához, kifogásokkal s adóküldéssel igyeke*) Szabó Károly : Gyulaffy Lestár följegyzései. (M. H. H. II. XXXI. 56 és 79. 1.) Hajlandók vagyunk azt hinni, hogy a 76. lapon közölt oratio nem 1591-ből, hanem 1590-ből való; a töröknek ott jelzett szándékát Hammer (Gesch. des osm. Reiches II. 577. 1.) az 1589/90-ik évre teszi ; a tartalomból is kivehető, hogy az oratiónak meg kellett előznie az 1590 májusi lengyel-török béke megkötését. 2) Barton 1591 évi május 11-iki jelentése. (Public Record Office Turkey, Londonban.) V. ö. Gyulaffy Lestár id. h. 57. 1. és Szilágyi : Erdélyi Orszgy. Emlékek III. köt. 287. 1.