Századok – 1900
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - I. közl. 309
ERDÉLY POLITIKAI ÉRINTKEZÉSE ANGLIÁVAL. .313 Henrik pénzbeli áldozatok nélkül, tekintélyének latba vetésével szolgálatot tett János ügyének, a nélkül, hogy eljárásában Ferdinand valami formális sértést fedezhetett volna fel. Sőt folyvást a béke s a keresztyénség nagy hívének mutatta magát, midőn felszólította Ferdinándot, hogy járjon közbe Károlynál az általános béke érdekében, mely ha egyszer meg van kötve, lehetővé teszi az oly annyira kívánatos közös vállalatot a török ellen. Természetes, hogy az általános béke, melynek közvetítésében Henrik ekkor eljárni óhajtott, aligha lett volna a császári család ínyére. Körülbelül ily békére gondolt János is, midőn a bajor berezegek megbízottja előtt 1527 márcziusában kijelentette, hogy ügyében ám választassanak bírákúl »ő szentsége a pápa, Anglia és Lengyelország királyai, Lajos rajnai pfalzgróf és Vilmos bajor herczeg« vagyis Ferdinándnak gyönge jóakarói, kiknek végzése azután kötelező volna a felekre.1 ) Azonban az általános béke ép oly távoli eshetőségnek látszott most, mint az egyezség Ferdinand és János közt. 1527 április 30-án Anglia és Francziaország nyilvános szövetséget kötöttek a császár ellen. Ε viszonynak megfelelően Lashi Jeromos, mint János király megbízottja, Francziaországból Angliába hajózott 1527 nyarán. Laski ékesen szóló és bölcs ember, mondja Wolsey. Sokat beszélt a király s tanácsa, majd Wolsey előtt királya jogairól s arról, hogy segítségre szőrül, mert országát meg kell védenie a keresztyénség ellenségével szemben. Wolsey ezt igen dicséretes szándéknak tartotta, valamint a király is, ki hajlandónak nyilatkozott életét is feláldozni, ha a török visszaveréséről van szó. A rossz török nagy szerepet játszott e jámbor szándékokat fitogtató értekezletekben és szónoklatokban. A dolog lényege azonban az volt, hogy Jánosnak pénzre volt szüksége, Henrik kormánya pedig fordulatokat keresett s talált is, hogy azok segítségével a kérést illedelmesen elmellőzze. De mégis szüksége volt az angol politikának Jánosra, mert a vele való elfoglaltság Ferdinándot akadályozta abban, hogy segítséget adjon a császárnak Olaszországban és Francziaország ellen. És ki tudja, — mondja Wolsey — hogy mire használható még János, ha háborúra kerül a dolog Anglia és a német birodalom közt ? Vigasztalni kellett tehát valamikép Laskinak küldőjét. Wolsey tanácsára a király megadta Jánosnak a királyi czímet, mert a bibornok úgy vette észre a régi írásokból, hogy az egyik fejedelem meg szokta adni a másiknak azt a czímet, melyet az illető maga >) Szalay : Adalékok 36. 1.
