Századok – 1900
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - I. közl. 309
310 ANGYAL DAVID. vumai azonban változatosabbak. Itt is nagy tere vari a Habsburgokkal szemben követett politikának, de az irány nem mindig egyforma. A politikai érdekközösséget politikai ellentétek váltják fel, melyeket némikép enyhít a vallási rokonszenv. Most különös bonyodalmak érdekközösséget teremtenek, máskor ellenben szeszély választja szét az érdekek természetes kapcsolatát. A források pedig nem elég bővek, nem elég könynyen találhatók, majd egészen elapadnak, máskor meg váratlan bőséggel jutnak napfényre. Mindez emeli a tárgy érdekességét s részben mentsége is annak, hogy a feldolgozás ez első, kísérlete talán nem dicsekedhetik a kívánatos teljességgel. Óhajtandó, hogy a kutatók szorgalma mennél hamarább töltse be a hézagokat. Megjegyezzük még, hogy vizsgálódásaink valamivel tágabb keretben mozognak, mint a czím után gondolható volna. Nem kezdjük az erdélyi fejedelemség tulajdonképi megalakulásán s nem állapodunk meg a Leopold-féle hitlevél koránál. Úgy vélekedünk, hogy a mohácsi vésztől a szatmári békéig terjedő korszaknak oly egysége van, melyet ez alkalommal sem kell szétbontanunk. Foglalkozni kívánunk azokkal a magyar uralkodókkal is, kik nem voltak ugyau általánosan elismert fejedelmei Erdélynek vagy nem egyedül ez országra terjesztették ki hatalmukat, de zászlóvivői voltak a nemzeti fejedelemség eszméjének, s hatalmuk Erdély birtokán is alapult, vagy legalább törekedtek annak birtokára. I. Szalay László, ki oly alaposan tárgyalta János király viszonyát az európai hatalmasságokhoz, megemlíti, hogy a király 1526 nov. 11-iki megkoronáztatása után az angol udvarhoz is küldött követet, kinek nevét azonban nem tudja. Ugy gondoljuk, hogy e követ Jozefics Ferencz zenggi püspök volt, ki ugyanekkor az olaszországi és párisi udvarokban is megfordult.1 ) A követi megbízások e csoportosításából eléggé világos, hogy János udvarában VIII. Henriket már nem számították a császári ház barátai közé. Nincsen értesülésünk ez első követ útjáról, de annyi egészen bizonyos, hogy John Wallop küldetése nem tekinthető János követküldése viszonzásának, mint ugyancsak Szalay gondolja.2) VIII. Henrik ugyanis Wallopot már 1526 nyarán küldötte Lajos királyhoz 25,000 aranyra szóló váltókkal. Legalább így mondotta el Wallop küldetése *) Szalay : Adalékok a XVI. század történetéhez. 12. 1. — Simon yi : Londoni Okmánytár 90. 1. ') Szalay id. m. 20.