Századok – 1900

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - I. közl. 309

ERDÉLY POLITIKAI ÉRINTKEZÉSE ANGLIÁVAL. .311 czélját az özvegy királynénak s a lengyel királyi udvarban. Ujabban egy osztrák történetíró kétségbe vonta Wallop sza­vának hitelét. Smolka Szaniszló azt hiszi, hogy az angol követ állítása csak puszta részvétnyilatkozat, mely tüntetően kívánja kiemelni az angol király keresztyén érzületét. Smolka érvelése leginkább kronologiai okokon alapszik, mert feltűnő előtte, hogy Wallop, ki a saját állítása szerint 1526 augusztusában indult el, csak 1527 elején tűnik fel Németországban. Smolka valószínűnek hiszi, hogy Wallop már a mohácsi vész után egyenesen János királyhoz küldetett. De ha felteszsziik is, hogy Wallop haza küldött bizalmas leveleiben még nem teszi le azt az álarczot, melyet Pozsonyban és a lengyel udvarban felvenni jónak látott, figyelembe kell vennünk azt a határozott kijelentését, hogy szóban forgó útjá­ban. Dániát kivéve, a keresztyénség minden országát meg­látogatja. Mivel útja ily kevéssé volt sietős, annyit legalább elhihetünk neki, hogy a mohácsi vész híre útközben érte, mely hírt nemsokára az a megbízatás követhette, hogy látogassa meg János udvarát is. A mellett kétséges marad, vájjon a 25,000 arany valóban a török vész elhárítására volt-e küldve. Csak annyit tudunk, hogy Jozefics még nem érkezett Londonba, mikor Wallop már Jánoshoz igyekezett.1) Bái· kétségtelen volt, hogy Henrik nem szívesen látta volna Y. Károly testvérét a magyar trónon, pártfoglalása János mellett nem zárt ki bizonyos kíméletet Ferdinand irányában. Wallopnak meg volt hagyva, hogy látogassa meg Ferdinand udvarát. De itt az angol követ sok udvarias bók mellett kelle­metlen dolgokat is mondott a »cseh királynak«. 1527 április havában már ismételten kérte a királyt, hogy bocsássa Magyar­országba Szapolyai Jánoshoz. Ezt a kérést kedvetlenül fogadta Ferdinand. Hiában bizonyítgatta Wallop, hogy Henrik nem akar ezzel ártani neki, sőt még használhatna is ott a keresztyénség s Ferdinand ügyének, mert jobb alkalma volna értesüléseket szerezni János szándékairól. Ferdinand azonban nem bírta megkedvelni ezt a támogatást. S minő czímet adna a követ királya megbízásából Jánosnak? kérdé Ferdinand. A vajda czímét, feleié Wallop, ki azt hitte, hogy ezzel meg­nyeri a király engedelmét. De Ferdinand nem engedett. Mit szólna a világ — úgymond — ha megtudná, hogy az ő nagybátyja, az angol király, ki Károly császár után a legjobb ') Smolka : Ferdinand I. Bemühungen um die Krone von Ungarn. Archiv für oest. Geschichte, LVII. 123. — Londoni Okmt. 77, 302. Wallop levele Firnhabernél. Archiv für oest. Geschichte, XXIV. 5. — Acsády (A. m. nemzet története, V. 38.1.) sem fogadja el Smolka állítását.

Next

/
Thumbnails
Contents