Századok – 1900

Értekezések - PÓR ANTAL: Nagy Lajos király szövetkezése IV. Károly császár ellen 1362-ben. - I. közl. 289

NAGY LAJOS KIRÁLY SZÖVETKEZÉSE IY. KÁROLY CSÁSZÁR ELLEN 1362-BEN. ELSŐ KÖZLEMÉNY. I. A rabló kalandokat, a szilaj kicsapongások e középkori faját, mintha csupán a hadi gyakorlatok egyik nemének tartották volna, oly gyakorta űzték minden nemzetek lovagjai. Semmi meggyalázót nem találtak benne, ha a nemes főúr, összegyűjtvén barátait és csatlósait, valamely ürügy alatt, minden izenet nélkül, szomszédja birtokára tört, annak meglepett jobbágyait vérbe fagyva hagyta, megrabolta, kifosztotta, azután a rablott holmival, melyet zsákmánynak nevezett, sietve visszatért várába, a honnét — megesett az is ·— le-lecsapott a békésen elvonuló kalmárok szekérsorára, hogy azokat is megrabolja. De ez utóbbi már nem történt tisztességgel, s azon időben is megbélyegezték. Nálunk, Magyarország nyugati határain, a Dunától le a Dráváig és Száváig, a Németujváriak vagyis Grüssingi grófok, a Babonicsok és Blagaiak elei, a Dunától északra Csák Máté népei értettek legkivált az ily országháborításhoz, a minek nyomában nem ritkán egész nagy vidékeket elpusztító hadjáratok keletkeztek, mint erről történeti évkönyveink elég bőven tanúskodnak, jóllehet nem egy eset alig van említve, számos valószínűleg elhallgatva. I. Károly (Károly Róbert) magyar király, kinek érzéke volt az efféle garázdálkodások káros volta iránt, és a ki nagy gondot fordított a földmívelés, ipar és kereskedelem föllendülésére, mindenképen arra törekedett, hogy valamint az ország-SZÁZADOK. 1900. IY. FÜZET. 19