Századok – 1900

Értekezések - BLEYER JAKAB: Adalék Zrínyi Miklós és udvara jellemzéséhez és Zrínyi-Ujvár történetéhez 221

ÉS ZRÍNYI-ÚJVÁR TÖRTÉNETÉHEZ. 223 érdekesen ki is egészítik Zrínyi két személyes ismerősének tudósítását. A fejezet másik fele az állítólagos Zrínyivárról és Zrínyi-ITjvárról szól. Tudom, hogy ezen leírás korántsem oldhatja meg Zrínyi-Ujvár hollétének bonyolodott kérdését, annál kevésbbé, mert csaknem szórói-szóra egyezik Meyer Márton előadásával az Ortelius Redivivus-ban,1) mely sokkal bővebb is, és a Theatrum Eiiropaeum-ban,3) melynek szintén Meyer Márton volt a szerkesztője. .Nehéz megállapítani, hogy mily módon került ezen leírás ugyanazon fogalmazásban az említett két füzetbe és Meyer Márton munkáiba. Mert az ki van zárva, hogy Meyer Márton a két füzet valamelyikéből átvehette volna, minthogy ezek az 1664 évnek legfeljebb másik felében jelenhettek meg, ő pedig az Ortelius Redivivus két hatalmas foliánsának szerkesztésével már 1664 deczember havában elkészült, azonfölííl az említett leírást nem a Il-ik rész végén 1664-ből, hanem annak elején az 1661-iki események elbeszélése során hozza. Kétségtelennek tartom, hogy a leírás a füzetes nyomtatványokba is és Meyer Márton műveibe is egy közös forrásból van átvéve, mely Zrínyi-Ujvár építésének idejéből, 1661-ből való. Ez a közös forrás pedig valószínűleg egv 1661-iki újságlap, melyre eddig nem tudtam ráakadni. Hiszem, hogy ezen hírlap tisztázhatná az állítólagos Zrínyivár és Zrínyi-Ujvár kérdését, melyet véleményem szerint Rónai Horváth Jenőnek különben igen alapos czikkében nem sikerült Montecuccoli vázlata alapján megoldania.3) Mert ne feledjük el. hogy ezen ujságlapoknak majd mindig szemtanuk a szerzői, kik a harcztérről küldték haza tudósításaikat, melyeket a könyvnyomtatók siettek közzé tenni. Ezekkel a 4—5 oldalas hírlapokkal megbízhatóság tekintetében távolról sem vetélkedhetnek olyan művek, mint az Ortelius Redivivus és a Theatrum Europaeum, melyek majd minden részletökben compilatiók, többnyire a helyi viszonyok ismerete nélkül és az eseményeket kísérő körülmények félreértésével összeszerkesztve. Ezekhez a compilatiókhoz tartozik különben a fent idézett két füzet is, mely kétségtelenül sok-sok egyes újságlap alapján 16<i4-ben. Budapesti Szemle, ΧΙΛΊΓ. köt. 416 — 417. 11. V. ö. még ezen czikkemmel : Német siralmas énekek gróf Zrínyi Miklós halálára 1664-böl. Irodalomtört. Közlemények, 1900. évf. 1. fiiz. 45—55. 11. ') Ortelius redivivus et continuatus. Nürnberg, 1665. IX. rész, 197—198. 1. a) Theatrum Europaeum. Frankfurt a. M. 1699. IX. rész, 332. 1. 3) Az 1664-ik évi Mura-liába melléki hadjárat és a sz. gotthárdi csata. Hadtört. Közi. 1891. évf. 303—308. 11.