Századok – 1900

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: A székely határőrség szervezése és a mádéfalvi veszedelem - I. közl. 197

KS A MÁDÉFALVI VESZEDELEM. 209 főhadparancsnok kívánalmai, a mire azzal bocsáttattak el, hogy közölvén a falubeliekkel a hallottakat, a következő napon választ hozzanak. A falusiak azt felelték a főhadparancsnoknak, hogy ők sokkal nyersebi) és tudatlanabb emberek, hogysem élőszóval válaszolni mernének olyan nagy méltóság előtt, hanem írásban fognak válaszolni. Szept. 17-én, miután mindenfelé híre futamodott a főhadparancsnok megérkezésének, a szék minden részéből tömegesen sereglettek össze az emberek, hogy ily nagy fontosságú és szokatlan közügyben uecsak két-három küldött által, hanem személyesen tárgyaljanak. Hiába mentek eléjök a szék tisztei, hogy ne jöjjenek többen, mint a mennyien híva vannak, a nép nem tágított, a székház előtti piaczra gyűlt, hallani kívánván mindenki a rendeletet. Buccow báró a negyvenhárom falu mindenikéből hármat-négyet bocsáttatott be a székházba s felolvastatta előttük magyarúl a rendeletet és a pontokat, meghagyván, hogy azok felett tanácskozzanak s azután válaszoljanak. A nép az Udvarhely városával határos szombatfalvi mezőn gyűlt össze, mint egy tábori nemzetgyűlésre, s ott az egybegyűltek hosszasan tanácskozván, azt határozták, hogy közös emlékiratban foglalják össze válaszukat. »Onnan ebéd után gyalogok, lovagok, rendiben hármával béjöttek s az székház előtt megállapodtak«,1) emlékiratukat átadni szándékozván. A főhadparancsnok azonban azt rendelte, hogy minden falu külön jelentse határozatát két követe által élőszóval vagy írásban. melyet az író vagy a falu jegyzője írjon alá. Míg ezek a falusi néppel szemben történtek, a katonai bizottság látván, hogy a köznép semmikép sem hajlandó a katonaság felvállalására, még egyszer megpróbálta a városi polgárokat rábírni, hogy jó példával menjenek elől. Szeles János így írja le a városiakkal szemben megkísértett újabb rábeszélést : »A városi két részből valók közül a bíróval, tizedessel, notariussal heten Erenst nevű főstrázsamesterliez hivattattak, a ki ilyenképen szólt azokhoz : Mostan kegyelmetek előtt vagyon ő felségének akár királyi kegyelmét, akár kedvetlenségét magokra várni, mivel ezen falusi nép csak az várostól vár; ha azért kegyelmetek jó példával előljárnak és az falusi népnek azzal szándékját magok után vonják, reménhetetlen gratiáját fogják kegyelmetek ő felségének tapasztalni. Melyre a nótárius másoknak is képében így felelt : Mi velünk. Méltóságos uram, a falusiaknak semmi comnmnicatiójok nincsen, ') Szeles János id. m. id. h. 581. I. SZÁZADOK. 1900. III. FÜZET. 14