Századok – 1900
Történeti irodalom - Gyomlay Gyula: A görögök története a római hódítás koráig. Ism. Sz. 170
170 TÖRTÉNETI IRODALOM· borús politikai eseményei rávetik fenyőket vagy árnyékukat a csendesen és zajtalanúl működő egri iskolára is, a hol a hazának oly sok derék fia nyerte jogi kiképeztetését. Készséggel ajánlom a tudós kutatók figyelmébe e könyvet, mely díszes külsejével is előkelő helyet foglal el tudományos irodalmunkban. FINÁCZY ERNŐ. A görögök története a római hódítás koráig. A legújabb kutatások nyomán írta Gyomlálj Gyida. (Marczali Henrik : Nagy Képes Világtörténet II. k.) Budapest, 1899. Kiadják Franklin-társulat. Révai testvérek. Nagy 8-r. XXIV, 691 1. Számos képpel, műmelléklettel és térképpel. Legyünk igazságosak. Ha valaki szaktudósok számára írja meg a görögök történetét, és nem önálló forrástanulmányok alapján búvárolja össze műve anyagát, nem a saját önálló gondolatai alapján szervezi meg ezen anyag földolgozását, hanem elejétől mindvégig másodkézből merít, azaz már kész szakmunkákból állítja össze a maga könyvét, a nélkül hogy ezt akár a czímlapon, akár az előszóban nyíltan bevallaná : akkor az ily szerző menthetetlenül elvesztette a jogczímet arra, hogy művét komolyan számba vegye a szaktudományos kritika, sőt egyenesen kiteszi magát - - ugyancsak a szaktudós kritika részéről — a leglesujtóbb ítéletnek. Egészen más elbírálás alá esik az olyan munka, melyről szerzője nyíltan bevallja, hogy nem szaktudósok, hanem a tágabb körű nagy közönség számára készült, kivált lia - - miként Gyomlay Gyula — maga már a czímlapon kinyilatkoztatja : hogy könyvét a »legújabb kutatások nyomán« írta meg. Az ilyen természetű munkánál első sorban nem azt kell nézni, hogy vájjon önálló buvárlatokban gyökerezik-e a nagy közönség számára írt ismertető munka, hanem azt, hogy híven tükrözteti-e vissza a tudomány mai állását a nagy közönség átlagos ismeretköréhez képest. Gyomlay Gyula műve ez utóbbi kategóriába tartozik, és mint ilyen tagadhatatlanúl szolgálatot tett a mi —• e részben a legeslegújabb időkig ugyancsak szegényes - irodalmunknak. Fölhasználta ugyanis a legújabb — önálló búvárlatokban gyökerező - - szakműveket : Beloclt. Busóit, Meyer Eduard, Hertzberg és Holm nagytekintélyű műveit, sőt legtöbbnyire teljes hűséggel adta vissza magyarúl mindez elsőrangú szakbúvár történetírók munkálatait szakaszról szakaszra, a szerint, a mint az illető német szerző munkálatát a legsikerültebbnek találta egyik-másik korszak ecsetelésében; ott pedig, a hol nem tartotta magát betűről betűre az illető szerzők szövegéhez, a