Századok – 1900

Történeti irodalom - Zsindely István: Magyar alkotmány az Anjouk és Zsigmond alatt. Ism. Ferdinandy Gejza 155

158 TÖRTÉNETI IRODALOM· behatóan foglalkozik a városok fejlődésével és jx>litikai helyzetével. Tekintve azonban azt. hogy a városok szerepe a magyar politikai életben a nemességénél jóval kisebb jelentőségű, a városokról szóló rész terjedelme (100- 120 11.) nem áll kellő arányban a nemesi rendekről szóló részszel. A városok után (120—132 11.) az alsóbb néposztályokkal foglalkozik, de elmulasztja megemlíteni az Árpád-korban még fennállott rabszolgaságot, és előadni azt, hogy a rabszolgák miképen váltak más néposztályokkal együtt jobbágysággá. A hatodik fejezetben (133—150. 11.) a törvényhozó hatalom fejlődését tárgyalja, kimutatva azt a visszaesést, mely az Arpád-kor utolsó éveivel szemben az Anjou-kor elején az alkotmányfejlődés terén észlelhető. De már az országgyűlések fejlődéséről nem ad világos képet, sőt abba a tévedésbe is bele esik, a melybe legtöbb írónk, hogy a tör vény nap és országgyűlés között nem tesz különbséget, midőn ezt módja: »Az arany bulla és az 1291: 31. t. cz. az országgyűlések évenkénti tartását kimondják ugyan« .... stb. (136.1.) vagy a midőn az 1267 évi 8. t. czikkelyben a képviselet elvének alapját látja ( 138. 1.), holott ezen czikkeh' arról intézkedik, hogy a törvénynapon minden megyéből legyen jelen két-három nemes.1) Továbbá nem emeli ki elég világosan azt, hogy a nemességnek követküldésre való felszólítása korántsem jogfosztó czélzattal történt, hanem könnyítésül a nemesség súlyos közterhén, a milyen az országgyűlésen való személyes megjelenés volt. Ügyszintén túlbecsüli a városoknak Zsigmond által az országgyűlésre történt meghivatását is, mikor annak politikai szempontból nagy jelentőséget tulajdonít (139. és 142 —146. 11.), holott a városok szerepe az országgyűlésen még a XIX-ik század első felében sem bírt nagy politikai jelentőséggel. Az utasítási rendszer eredetének és fejlődésének előadása azonban helyes alapra van fektetve és világosan kifejtve, valamint az országgyűlések összehívásának, tárgyalásainak és hatáskörének ismertetésére vonatkozó rész is. A hetedik fejezet (151-176. 11.) a kormányzati hatalom fejlődésével foglalkozik, előbb a központi, azután a vidéki kormányzatot ismertetvén. A központi kormányzatról szóló részben a királyi tanácsról és a nádorról szól bővebben, de a többes nádorság intézményét e korszak szüleményének tartja, holott az III. András korában fejlődik ki, és így annak oka korántsem .Róbert Károly politikájában keresendő. A vidéki kormányzásról szóló rész főképen a megyék fejlődésével, a ') V. ö. Az arany hulla, 79. 1.