Századok – 1900

Értekezések - KÁROLYI ÁPRÁD: Szilágyi Sándor emlékezete 97

SZILÁGYI SÁNDOR EMLÉKEZETI·:. ] 07 is már valamennyire jártas Erdély történeteiben, tudja .megítélni, hogy e két kötetben legalább tíz esztendei szakadatlan kutatás és tanulás eredménye van földolgozva. Mikor e munkával az életének épén legdelén álló Szilágyi Sándor készen lőn, tollát azzal a — magából e műből merített — jóleső bizonyossággal tehette le rövidke pihenésre, hogy élete ezélja tökéletesen tisztán áll előtte s hogy világosan látja a határokat, melyek közt e czélt szolgálni hivatva van. Érezte, sőt tudta most már, hogy a gondviselés őt azon, a világhistoriában páratlanul álló küzdelem történetének kutatójává szemelte ki, melyet a magyarság a török uralom korszakában nemzeti és állami léteért két európai nagyhatalom, két teljesen idegen és ellenkező világáramlat ellen folytatott, s hogy ebben a szellemi munkában neki Erdély és a keletrészi magyarság szerepének vizsgálata és ismertetése jutott osztályrészül. Szilágyi Sándor ezzel a tudattal, ezzel a megismeréssel tudományos egyénisége fejlődésének legfőbb stadiuma elé ért. Mindaz, a mit ettől a pillanattól fogva tett és dolgozott, öntudatos megnyilatkozása a maga ezélja követésében lankadás nélküli szívóssággal előretörő léleknek, a mely az eléje tűzött eszménykép felé haladva, a munkában elcsigázott s nem egyszer összeroskadásra kész testbe új-új erőt lehel és a gyönge testet erős, zsarnoki akarattal kényszeríti a maga szolgálatába. Elmondhatta ez a test Horáczczal, hogy : »nullum a laboré me reclinat otium. Urget diem nox et dies noctem« . . . Mert a szolgálat valóban nehéz, fáradalmas volt. Az évek hosszú sora alatt, míg Erdély történetén dolgozott, léptennyomon újabb rémülettel látta Szilágyi Sándor, hogy mily kevés âZ^ Si mit bizonyossággal tudunk, a minek előállását s fejlődését ismerjük, azzal szemben, a mit nem tudunk, a minek okáról, keletkezéséről legjobb esetben csak a valószínűség látszatával bíró sejtelmünk s combinatiónk lehet. Majd minden fordulónál egy-egy történelmi kérdés sphynxe meredt eléje, s mint a mesebeli ifjú hős előtt a föld, ő előtte is majd minden lépésnél meg-megnyílt az események talaja ; de ő a tátongó nyílásba nem vethette belé sem varázsgyűrüjét, sem