Századok – 1900

Értekezések - KÁROLYI ÁPRÁD: Szilágyi Sándor emlékezete 97

SZILÁGYI SÁNDOR EMLÉKEZETI·:. ] 07 lyal és Szilády Áronnal, s adta ki amannak társaságában IIa lia Gergely nagykőrösi krónikáját, emezzel pedig a Töröl-magyarkori Történelmi Emlékek-ben azt a két kötetes okmánytárat a hódoltság történetéhez, mely a Duna s Tisza közti helységek levéltáraiból Hornyik János hasonczélú munkásságá val párhuzamosan igyekezett és pedig meglepő sikerrel világítani bele az érdekes nemzet-társadalmi kérdés sötétjébe. Ezen a publication s az ehez folytatott tanulmányokon alapúi két gyönyörű értekezése az alföldi magyar városok viszonyairól a hódoltság korában, melyek mindegyike csaknem egy egész ismeretlen világot tárt föl az olvasó közönség lelki szemei előtt a pusztuló magyarság ez autonom emporumainak belső életéből, éj) úgy mint Salamon Eerencznek mély kritikával készült örökbecsű műve, mely részben Szilágyi Sándor kutatása eredményéhez fűződve, azt magyarázta meg, hogy a, magyar állam eszméje s a magyar nép nemzeti egésze miért nem merült el az ozmán uralom tengerében. Szilágyi Sándornak e nemű értekezései közül különösen az, mely Nagy-Kőrös város múltját egy önkényesen kiválasztott évben népszerű modorban ismerteti, egyike a legélvezetesebb és legtanulságosabb rajzoknak, melyeket addig η községi élet köréből nem csupán nálunk, hanem egész keleti Európában írtak. Mikor Szilágyi Sándor a magyar alföld múltjának tanulmányozásába így belemélyedt : mind világosabban és szabatosabban jutott annak tudatára, hogy azok a korlátok, melyek ezt a nagy alföldet közjogi szempontból két. sőt háromfelé szakították, épenséggel nem akadályozták azt meg, hogy e részek társadalmi, közművelődési, hitéleti s nemzeti szempontból nemcsak egymással, hanem egy rajtuk kívül eső nagynemzeti tényezővel, az erdélyi önálló nemzeti fejedelemséggel egybeforrjanak. A közjogi szétdaraboltság ellenére is egy nagy kerek egész, egy összelüktető szervezet egységes képe jelent meg lelkében; egy ideális természettel bíró szervezeté, melynek szíve hosszú ideig a Királyhágón túli kis országban dobogott. A gondolkozó, az egészet áttekintő, az összefüggést s ennek kútfejét látó historikust ez a fölismerés magában is Erdély történeteinek lapozgatásához vezette volna. Hogy ne vezette