Századok – 1899
Repertorium. Közli: Mangold Lajos - Hazai hírlapok - 85
• TÁRCZA. 85 liogy ez a mű, mint ezt Kohr a Histor. Politische Blätter 1896-iki évfolyamában vitatta, csak 1527. keletkezett. Torquatus a mohácsi csatából, az azt követő kettős királyválasztásból, meg a törökök előnyomulásaiból baljóslatokat merít ; ámde erősen él benne az a hit, hogy a Németország és Spanyolországgal szövetkezett Magyarország 1536. mégis tönkre teendik a félhold hatalmát. Blind Károly, Kossútks Plan eines Donaubundes. (Ν. Freie Presse 1898. márcz. 4.) Blind már 1862. irt e tervről, melyet a maga részéről nem helyeselt (1. The life and labours of Franz Deák. Lond. 1876.). Felemlíti, hogy a konfőderáczió megalakulása a szlávok kezébe játszotta volna a hatalmat. Ledru Pollin, Mazzini és a londoni nemzetközi emigráczió számos tagja sem helyeselte a dolgot : a híres franczia és olasz forradalmár már azért is neheztelt ama időben Kossuthra, mert ez III. Napoleonnal alkudozott és megbarátkozott. Petropolitanus, I. Miklós czár és az orosz okkupáezió 1849-ben. (N. Freie Presse ápril 6. és Budap. Hirl. 7-ikén). Az oroszok magyarországi hadjáratát beszéli el, és az oroszoknak a honvédekkel meg a császáriakkal szemben tanúsított különböző magatartását jellemzi. c) Hazai folyóiratok és hírlapok. (1897. jun. — 1898. jun.) A Századok ez évi folyamában (1898. évf. 78—79 1.) Sedló külföldön elhalt, magyar születésű tudósról írtam néhány sort. Hampel József egyetemi tanár úr erre nézve azt közölte velem, hogy Sedlot személyesen ismerte s hogy az alig volt magyar, hanem alkalmasint cseh, bár magyarúl értett. Előbb tiszt volt, majd Bolognában a régiséggyűjteményben kapott állást. Bóta Endre, Eszterházy Miklós nádor 1583 —1645. (Magyar Állam. 1897. máj. 20.) Türr István. A lefolyt török-görög háború. (Magy. Hírlap, 1897. máj. 23.) A királyné köztünk. 1857. máj. 4. (ugyanott.) Jellemvonások királyunk életéből. (Pesti Hírlap, 1897. máj. 25.) Moenich Károly, levéltáros, III. Béla király ereklyéi. (Budap. Hirl.. 1897. máj. 26.) Henszltnann nyomán. Komáromy András, Perényi Imre útinaplója. (Magy. Hírlap, 1897. máj. 26.) Az ugocsai kurucz naplója nem gazdagítja Rákóczy avagy az emigráczió történetét, hanem csupán Perényi Imre pozsonyi és bécsi útjára vonatkozik, melynek az volt a czélja, hogy konfiskált birtokait visszakapja. Protekczió útján elvégül »minden vétke eltörültetett.« Osszeállittota : MANGOLD LAJOS.