Századok – 1899

Repertorium. Közli: Mangold Lajos - Horvát történelmi repertorium. Közli: Margalits Ede - XI. 86

TÁRCZA. HORVÁT TÖRTÉNELMI REPERTÓRIUM. TIZENEGYEDIK KÖZLEMÉNY. Körös megye (Krizevac. Irta : Dimitrev Milan. Arkiv IV. 191 —198. 1.) Körös város horvát neve »Krifcevac« (Keresztes) onnét ered, hogy a vár kutjából ősrégi időben vizmerítés közben egy arany kereszt került felszínre, mit csodás dolognak tartottak és a kút fölé a szent kereszt tiszteletére templomot emeltek, ugy hogy a főoltár épen a kut felett állt. Ε templom ma is fenáll. Erről nevezték el a várost és a vármegyét »Krizevac«-nak (Keresztes). Körös városa három részből állott : alsó. felsőváros és a várból, mindháromnak a középkorban külön hatósága volt; a várost sánczok vették körül, melyeket 1852-ben bontottak le ; két kapun lehetett a városba bejutni. Körös várostól két órányira van Glogovnica falucska a hasonnevű patak mellett, hol 1561 aug. 15-én Haszan boszniai basa nagy csatát vesztett. G-raszwein István koprivnicai (kapronczai), Graszwein Alban ivanicsi, Labohár Gergely és Székely Mihály krizseváczi (körösi) kapitányok szétverték a török sereget, Ozmán bég elesett, Musztafa verőczei aga, 42 török kapitány, nagyszámú török katonaság fogságba esett és 400 keresztény rabot felszabadítottak. Ez egyike azon számos csatározásoknak volt, melyeket a történelem fel nem jegyzett. Körös városától •két órányira Keinlek (Kálnik) vár felé. a kemleki hegyek lábánál van a Vratno nevű síkság, melyen horvát hagyományok szerint a horvát és magyar rendek a szövetségi szerződést megkötötték Kálmán király korában. Kemlekvár, a hasonnevű hegységen, két részből állott, a kis- és a nagy várból, melyeket alagút kapcsolt össze. Kemlekvár közelében volt a Grebengrad vára, mindkettőről a nép azt regéli, hogy ezekben felváltva élt a »Fekete asszony«, ki sok gonoszat tett a népnek. Czilley Borbálát értették a fekete asszony neve alatt. Körös város és vár régi rajza a város levéltárában megvan. A tanácsterem falát Zakmárdi János királyi személynök egykori arczképe díszíti 1665-ből, a kép feliratából tudjuk, hogy a körösi pálos rendházat ö alapította. Szerémség. (Okrugics Illés. Ark. IV. 201 -232.1.) Szerémség nevét Szirmo tribáli királytól, Nagy Sándor kortársától nyerte; a tribalokat az író szlávoknak tartja. Szirmo építette Szirmium városát azon helyen, hol ma Mitrovica áll. A Szerémség alsó Pannónia részét képezte. Oktavian 34-ben Kr. e. Pannoniát s Fusius Geminus vezére Sziszeket elfoglalta s igy a Szerémség is a római járom alá került ; Kr. e. 15-ben Noricummal szövetkezve Szirmium fellázadt a rómaiak ellen, de Publius Silius legyőzte őket. Midőn Kr. u. 6-ban a markoman Marbod a rómaiak ellen hadakozott, Szirmium és Illyricum fellázadt a