Századok – 1899

Történeti irodalom - Horn; E.: Saint Étienne roi apostolique de Hongrie. Ism. Kropf Lajos 835

834 TÖRTÉNETI IRODALOM. melyeket azután szerencsésen és elég hamar elfelejtett, magáról az egészről pedig még csak halványa képet sem nyert. Az újabban keresztül vitt tanrendi reyisiók reményleni engedik, hogy ezen a bajon, mely a történelmi tanítás paedagogiai értékét bénította meg, lassan-lassan segítve leend. Az egyetemi oktatás terén a történelemnél nagy haladást észlelünk. A tanszékeken a történelmi kutatásban és irodalomban számot tevő tudós férfiak ülnek, kik feladatuk és hivatásuk magaslatán állva, azt legjobb tehetségök szerint betölteni is törekednek. A jelen müvecske ismertetése alkalmából meg kell hajolnunk Ballagi Aladár tanár előtt. Az eszmék fejlődése néven ismert elméletet, egyetemünkön, a történelmi oktatás terén ő alkalmazta legelőször. Valósággal rajongó híve ő ez elméletnek, a nélkül azonban, hogy annak kétségtelenül sokszor sikamlós talaján az egyensúlyt elvesztené. Az eszmék fejlődését tagadni akarni : egyértelmű a történelem tagadásával. Hogy azonban ez eszmék elmélet alakjába szorítható törvények szerint fejlődnek, s ha van is némi látszólagos eltérés, az csak a szabályt erősíti, azt, úgy hiszem, méltán vitatni lehet. És épen ebben rejlik e módszer gyöngéje. Nézetem szerint egy és ugyanazon alakban nem általánosítható, de egyes kisebb korszakok megértéséhez jó segédeszköz lehet. Hozzáértő tanár, erős logikus fejű ember kezében kincseket ér, a gyengéknek csak félrevezetésére szolgál. Egy előnye azonban határozottan megvan. Ez : az ön illó gondolkozás és ítélet fejlesztése. És ebből a szempontból Ballagi iskolája kétségtelenül számos jóravaló munkást fog adni a hazai történelemnek. Egy ily kezdő, de ügyes munkás dolgozata, első szárnypróbája fekszik előttem. Nagy volt a tér, melyet beröpülni óhajtott, s ez teszi a mű legfőbb hibáját. Paedagogiai szempontból kétségtelenül helyes egy terjedtebb különleges tárgy választása, mert a tanár nagyobb korszakra nézve nyer betekintést tanítványa gondolkozása menetébe. Irodalmi szempontból káros, mert a részletesség és pontosság rovására megy, mert a finomabb árnyalatok elkerülhetik az író figyelmét. Egy monographikus jellegű történet-bölcsészeti műnél pedig ezek a fő, a nélkülözhetetlen kellékek. Egészen más elbírálás alá esnék a tárgy választása, ha a szerző bevégzett monographikus történelmi irod dommal állott volna szemben. Ilyennek hiányában azonban, hogy bölcselkedhessék, hogy kikutathassa azon eszméket, melyek az eseményeket életre hívták, a legapróbb részletezésbe kell vala bocsátkoznia, s a tárgyára vonatkozó, látszólag