Századok – 1899

Értekezések - BLEYER JAKAB: Magyar vonatkozások Suchenwirt Péter költeményeiben - I. közl. 788

Β LEY ER JAKAB. aggastyán képében beszélteti, a ki a költőnek felsorolja azokat az országokat, városokat és különösen püspöki székhelyeket, melyeket kora leggazdagabbaknak tartott. Ez az ének mintegy kierőszakolja azt a következtetést, liogy a világot járt fillér képében tulajdonképen maga Suchenwirt beszél önmagához. Hiszen csupa oly országot és várost említ, melyek Ausztria körül mint középpont körül csoportosulnak, melyekben hősei számtalanszor küzdöttek, melyekben tehát minden valószínűség szerint ő maga is megfordult. A magyar városok közül Pécset, Zágrábot, Esztergomot, Győrt és Egert sorolja fel : Fumfkirchen. Agreim, Gran und Rab,1) Erlach, dez wiertz ich chund hab. Feltűnő, hogy sem Budát, sem Visegrádot nem említi, de egész költeményében úgyszólván csak püspöki székhelyeket sorol fel. Ezek a városok mintegy megjelölni látszanak magyarországi útjainak irányát is : a Duna mentén Boszniába, Szerbiába, Horvátországba és Dalmácziába, hová lovagjai és urai táborba szálltak. Annyi valószínű, hogy a Tiszát soha át nem lépte, nincs is egy hőse sem, ki lent Erdélyben vagy szomszédságában harczolt volna. II. A Magyarországgal foglalkozó énekek Suchenwirt költeményeinek nem csekély részét teszik. Összesen ötvenkét költeményt ismerünk tőle, és ezek közül tizenötben található magyar vonatkozás. Műveit Primisser Alajos adta ki 1827-ben, szótárral és igen gondos jegyzetekkel a bécsi udvari könyvtárban őrzött papírkéziratból, még nehánv más kézirat felhasználásával. Ez a bécsi kézirat a XIV-ik század végéről vagy legkésőbb a XV-iknek elejéről való és talán még Suchenwirt életében készült. Azonban semmi esetre sem eredeti kézirat, hanem gondosan készült másolat, melyen legalább is húsz kéz dolgozott.2) Ε kézirat eredetileg Sinzendorf Prosper herczeg birtokában folt, a kitől azonban egy irnokja 1834 körűi elidegenítette. Később a tolvaj Schratt János bécsi antiquarius közvetítésével vevőt keresett, és minthogy a kézirat időközben ') Magyarul : Pécs, Zágráb, Esztergom, Győr és Eger, melynek urát én (Fillér) ismerem. 2) V. ö. Kratochivil Ferencz : Über den gegenwärtigen Stand der Suchenwirt-Handschriften. Germania, 34. évf. 1889. 203—244, 303—345, 431—487. 1.