Századok – 1899

Repertorium. Közli: Mangold Lajos - Horvát történelmi repertorium. Közli: Margalits Ede - XII. 763

764 szokásaikról és nyelvökről tüzetesen szól. Onogost (Onegesios) volt a vezérök. ki Attila után a leghatalmasabb és leggazdagabb volt. A hunnok szövetségében a különben nem karczias szlovének, igen vitézekké lettek ; föfészkök az Aldunánál a régi Dáczia volt, honnét kiterjeszkedtek Moesiába, Dardaniába és Macedóniába. Ez a terjeszkedés az ötödik század végével történhetett, mert Procopius (552) az ö krónikájában már rengeteg sok szláv földrajzi nevet sorol fel. A szlávok a római birodalomban is nagy méltóságokat viseltek. söt Justinianus császár szláv eredetű volt. Nevelője Tkeophil (kit Theophanes és Prokop thrák nyelven Szabbatiosnak nevez, mi ugyanazt jelenti mint Theopil) elmondja róla, hogy Dardaniának Vedrjani (Bederiana) nevű falujában paraszt családból származott, apja napkelet (Iztok : sol oriens), anyja Viljenica (Bigleniza : Tündérke) Jusztin császár nővére volt. ki mint j'araszt fiu szűrben (sziszüra) jött Konstantinápolyba, hol fokról-fokra emelkedve, a trónra jutott, mely utóbb unokaöcscsére (Upravda --= Justinianus) szállott. Ezen kor legnagyobb hadvezére Belizár (Beliéar, Velióar - főúr) szintén Dardaniából származott szláv volt ; a szlávok a római légiókban leginkább mint lovasok szolgáltak, vezérök Vsgrd szláv volt, épugy mint a hajóhad vezére is Dobrogost (= Jóvendég). L. Agathias III. 6. Midőn a bizancziak a Kaukázusban hadakoztak, mint a nyilasok vezére a szláv Szvarun tűnt ki. (Agathias.) A szlávok nagy elhatalmasodása aggodalomba ejtette a görögöket, a jó viszony köztük megszűnt és nyilt harczra került a dolog. A szlávok az ellenök küldött thrák vezért Ohilbudot (Clilivut) három évig tartott harczban legyőzték, maga Chilbud is elesett, kiről Prokop azt mondja, hogy őt az egész császárság sem pótolhatja. Ugyanez az író (Stritter kiadása II. 34.) azt mondja, hogy a szlávok 548-ban elözönlötték az egész Ulyrikumot egész Epidamnusig, és a császári légiók meghátráltak előttük, 551-ben pedig átkeltek a Dunán és elhatoltak egész Nisig és Szófiáig. A szlávok minden állami szervezet nélkül a balkáni félsziget egész felső részét a Eeketetengertől az adriai tengerig bírták. 560-ban az előnyomuló avarok nagy veszedelmet hoztak a délszlávokra. 563-ban már Pannoniában voltak. 565-ben Baján avar kán felszólította Lovretát (Lauritas), ki Dáczíában (Délmagyaroszág, Erdély. Moldva és Oláhország) lakott, hogy hódoljon meg neki és fizessen adót. A szlávok a követeket megölték. A bosszú nem késett. Menander szerint (Stritter II. 46.) a szlávok 581-ben százezer emberrel Thraciába törtek. Tiberius Bajánt hívta segítségül, ki görög hajókon átkelt a Száván és Moesián keresztül betört Kis-Scythiába (Dobrucsa) és elpusztította a délszláv telepeket. Azonban az avarok csakhamar a görögök ellen