Századok – 1899

Folyóiratok - Ludovika Akadémia Közlönye - 760

760 TÁRCZA. dolgot említsünk az előttünk fekvő füzetekből : a magyar borkivitel történetére (5. 6. 7.), a posztó behozatalra és posztócsinálásra (4. 5. 7.), a pénzverésre (5. 7.), a székely havasok közös birtoklására (7.) vonatkozólag stb. találunk érdekes adatokat. — KATHOLIKDS SZEMLE. XIII. köt. III. IV. füzet. — Ε két füzetben Matunák Mihály folytatja és befejezi » Török-magyar harczok az északnyugati Magyarországon« czímű dolgozatát, s ezúttal a török birodalomnak a magyar bányavégek felé terjedő északi határairól, a felvidéki török várak hadi erejéről. Balassa János 1562-iki szerencsétlen vállalatáról, a szécsényi veszedelemről, s végezetül Dobó István bányavidéki kapitányságáról értekezik, addig az időpontig, midőn 1564 elején a Pozsonytól Szepesig fekvő tíz vármegyéből megalkották a dunáninneni főkapitányságot. — Bartha József a harmadik füzetben fejezi be a Toldi-moncláról szóló tanulmányát, melynek végeredménye az, hogy e monda minden izében magyar termék, hőse történetünk egyik dicső korszakában valósággal élő személy volt.1) — A negyedik füzettel »Magyar írók az Anjouk és utódaik korában« czím alatt Békési Emil indítja meg sorozatos közléseit, melyekben a felvett korszak íróinak életére és a műveikre vonatkozó adatokat állítja össze, folytatásúl az Árpád-kori írókról 1896-ban megjelent közleményeihez. Ugyancsak a negyedik füzet Sörös Pongrácz tollából is hoz egy rövidebb czikket a bakonybéli kolostor alapításáról, a minek körülményeit vizsgálva, a czikkíró új világot igyekszik azokra vetni. — A könyvismertetések és bírálatok rovatában (4-ik füzet) Piszter Imrének Szent Bernát clairvaua:i apát élete és müvei, Perényi Józsefnek Endrödy János (piarista író) életrajza, Szalay-Barótinak A magyar nemzet története czímű munkáik méltatásával találkozunk. A LUDOVIKA AKADÉMIA KÖZLÖNYE. XXVI. évf. IV. V. VI. füzet. - Történeti tárgyú czikket hoz az ötödik füzet Palotás Fausztin honvéd-századostól, ki »Az osztrák-magyar monarchia keletkezése hadtörténelmi szempontból« czím alatt a morvamezei ütközet epochális fontosságáról értekezik s főleg a magyar-kun segítség ottani döntő szerepét igyekszik katonailag méltatni, de nem emeli ki kellően, hogy Rudolf és László serege két egészen külön hadsereg volt. hogy a magyarok önállóan, nem pedig mint Rudolf seregének kiegészítő része harczoltak. sőt abba a hibába esik, hogy ismételten is német-magyar hadseregről beszél. — A hatodik (junius-juliusi) füzet »A magyar katonai irodalom apostolai s tollforgató katonák« czímű névtelen czikkében a magyar hadtudomány művelőinek emlékét eleveníti föl Zrínyi Miklóstól ') Bartha tanulmánya különlenyomatban is megjelent. Szent-lstván-Társ. Felolv. 34. sz.