Századok – 1899

Folyóiratok - Protestáns Szemle - 761

TÁRCZA. 761 kezdve Kiss Károlyig, kik a magyar katonai irodalmat ápolták, vagy mint katonák más irányban is írói tevékenységet fejtettek ki : az erre következő betűrendes névsorozat pedig a Ludovika Akadémia Közlönyének munkatársaival ismertet meg bennünket, kiknek életrajzi adatait Istvánffy Miklós állította össze. — Megemlítjük még, hogy a hatodik füzethez a Közlöny I—XXV-ik évfolyamaiban (1874 —1898) megjelent és tárgy szerint csoportosított közleményekről Átnézetes Tartalomjegyzék van mellékelve. — PROTESTÁNS SZEMLE. XL évf. 4. 5. 6. 7. füzet. — Figyelemre méltó történeti tanulmányt közöl Pokoly József az ötödik füzetben az erdélyi reformáhis egyház területi beosztásáról, mely annál nagyobb figyelmet érdemel, mennél több nehézséggel jár a magyarországi protestáns egyházkerületek, különösen az erdélyi ev. ref. egyház területi viszonyainak fejlődését és alakulását nyomon kísérni; a tanulmány szerzője jól ismeri e nehézségeket, s számot vetve azokkal, igen helyesen mindenekelőtt a reformáczió előtti egyház-területi viszonyokkal igyekszik tisztába jönni, és ha a rendelkezésére álló hézagos adatokból nem sikerült is a mai erdélyi ev. ref. egyházmegyék történeti kialakulásának teljes képét megalkotnia, kísérletét mégis alapvetőnek mondhatjuk. —A hatodik és hetedik füzetben Barla Jenő értekezik Szegedi Gergelyről és énekes könyvéről. — Igen becses közlés ugyancsak a hetedik füzetben : Beythe István Apológiájának előbeszéde, melyet »Háromszázéves egyháztörténeti- és nyelvemlék« czím alatt, a birtokában levő eredeti példányról Révész Kálmán tesz közzé, mind egyháztörténeti, mind nyelvészeti szempontból méltatva annak értékét. — Az ismertetett könyvek közül megemlítjük Rácz Károlynak »A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben« czímű munkáját, melyben a két protestáns egyház 735 megidézett lelkészének és tanítójának életrajzi adatai és irodalmi művei vannak összeállítva. — ETHNOÖRAPHIA. X. évf. 1899. 3. 4. füzet. — A harmadik füzetben Mahler Ede folytatja tanulmányát a szumer ősnép nemzetiségéről. Herman Ottónak a Természettudományi Közlöny idei májusi számában megjelent értekezéséről Huszka József közöl kivonatos ismertetést »^4 magyarság háza« czím alatt, helylyelközzel ríj adatokkal egészítve ki és világosítva meg azt, sőt ittott polemizálva is ; czikkéhez képet is mellékel az úgynevezett Rákóczi-kéményről. — Az irodalmi rovatban E. L. Szongott Kristófnak a magyarhoni örmény családok genealógiájáról írt művét ismerteti. — A kisebb közlések során Munkácsi Bernát kimutatja, hogy a magyar-ugor nyelvrokonságot nem Herberstein Zsigmond báró említi föl először, mint eddig általánosan hitték, hanem Mathias de Miechov krakói orvos és kanonok 1517-ben