Századok – 1899

Folyóiratok - Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle - 759

TÁRCZA. 759 eredetéről« czím alatt Sebestyén Gyulának ugyan e tárgyról az Etlinographia mult és folyó évi füzeteiben kifejtett nézeteit és elméletét bírálja, erősen czáfolva azon állítását, hogy az erdélyi székelyek eredetileg határőrök voltak, hogy nevök törökül ugyancsak határőrt jelent, és hogy azonosak a kozároktól elszakadt s a honfoglaló mágyarokhoz csatlakozott kabar nevű néptöredékkel. A harmadik dolgozatot Szádeczky Béla írta, ki a vallásügyi sérelmek történetéből főleg a század első felében tartott országgyűléseknek a reversalisok eltörlésére vonatkozó vitatkozásait ismerteti. — Kisebb közlemények : az ötödik füzetben Borsos Tamás végrendelete (1629. jul. 26.), a kinek becses emlékiratait gr. Mikó Imre adta ki ; a hatodikban Kazinczy Ferencz három levele Erdélyről, melyeket a »szent öreg« 1818-ban, midőn erdélyi leveleit rendezte sajtó alá, ezek ügyében irt Seivert János Frigyeshez. a Bruckenthal-muzeum őréhez, német nyelven. -— A füzeteket még könyvismertetések s különféle apróbb közlések gyarapítják. — MAGYAR GAZDASÁGTÖRTÉNELMI SZEMLE. VI. évf. 4. 5. 6. 7. füzet. — A negyedik füzetben Lengyel János korán elhunyt társunk dolgozatát olvassuk Mária Terézia és II. József kereskedelmi politikájáról, illetőleg Beer Adolfnak »Die österreichische Handelspolitik unter Maria Theresia und Josef II.« czím alatt ez évben megjelent könyvéről, mely főleg azért érdekes reánk nézve, mert feltárja azokat a gazdaság-politikai titkos rugókat, melyek a felvilágosult absolutismus korában a bécsi körök működését irányították, s így legalább közvetve, az akkori magyar közgazdasági állapotoknak is alaposabb megismerésére vezet bennünket. — Az ötödik füzetben Fináczy Ernő »A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában« czímű, időközben már megjelent munkájából közöl mutatványúl egy fejezetet, melyben a gazdasági felsőbb szakoktatás kezdeteiről értekezik. — A hatodik füzet Takáts Sándor közleményét hozza, melynek tárgya : a harminczadosok elleni vizsgálat 1560-ban, Szomorú világot vetnek e vizsgálat adatai a XYI-ik század erkölcsi életére, midőn nemcsak politikai és társadalmi téren találkozunk a legféktelenebb önzéssel és kapzsisággal, hanem a királyi kincstár, a kamara működése körében is a legrendetlenebb kezelést, a legnagyobb visszaéléseket látjuk elharapózva; az 1560-iki vizsgálat idézett elő némi fordulatot a kamara és harminczadok történetében. — A hetedik füzet főczikkét Kropf Lajos írta, ki a Szent István-féle pensa auri értékét vizsgálva, mind erre, mind az ezzel egyértékűnek tetsző tinó árára nézve, Pauler Gyula számításaitól eltérő, de csak negatíveredményre jut. — A kisebb közlések rovatai alatt, hogy néhány ') Erd. Tört. Adatok I. köt.