Századok – 1899

Folyóiratok - Erdélyi Muzeum - 758

758 TÁRCZA. görögök történetét tárgyalja s egyszerre magas színvonalon mutatja be ezen eddig nálunk meglehetősen elhanyagolt téren a magyar tudományosságot. Az egyiket Gyomlay Gyula írta. mint második kötetét a Marczali-féle Nagy Képes Világtörténetnek, a másik Schvarcz Gyula munkája, a ki különösen Athene történetével s ennek forrásaival foglalkozik művében, melynek most első része került ki a sajtó alól. Schvarcz Gyula évtizedekre terjedő, kritikai forrástanulmányokon alapuló búvárlatai eredményét bocsátja közre itt, miután 1877 óta a görög államok történetére vonatkozólag folytatott irodalmi munkásságával, nevezetesen »Die Demokratie von Athen« czím alatt ismert nagyhírű munkájával, melyben a görög politikai élet egyik legfontosabb elemét tette vizsgálat tárgyává, mondhatjuk, új irányt mutatott, új felfogást alapított a tudományban. Sajnálhatjuk, hogy a tudós szerző inkább a külföldnek. mint nekünk írt eddig, de vigasztaljon az a tudat, hogy a mit most magyarúl tesz közzé, az már az európai tudományosság ítélőszéke előtt fényesen megállta helyét. — Gyomlay Gyula könyve, kezdve a görög őstörténet forrásain, a görög nép eredetén, a római hódítás koráig terjedőleg foglalja össze mindazt, a mit a szerző a legújabb kutatások alapján, a fejlődő tudomány jelen állásában a művelt magyar közönségnek nyújthatott, hogy megismertesse vele az ó-görög világot, melynek az újkor nyugati kulturája annyi szép és nemes ideálját köszönheti. FOLYÓIRATOK. — ERDÉLYI MUZEUM. XVI. köt. IV. V. VI. VII. füzet. — A negyedik füzetben Wertner Mór a leleszi convent két oklevelének (1506 és 1507) adataiból a fejedelmi Bákócziak leszármazása eddig hézagos lánczolatát egészíti ki, a mennyiben kimutatja az ismert egyenes ősnek, a ki 1517-ben Felső-Vadászt megszerezte. Zsigmondnak atyját, s ezzel a hírneves nemzetség genealógiáját a XIII-ik század elejétől kezdve a fejedelmi ág kihalásáig, szakadatlanná teszi. Szádeczky Lajos a jelen század elején élt Szigetin Gyula Mihály udvarhelyi professor följegyzéseit közli »Székely-Udvarhely történetéhez« czím alatt ; Vass Miklós pedig ugyanazon füzetben kolozsvári ötvös-műtörténeti adatokat tesz közzé. — A következő füzetek (5. 6. 7.) három nagyobb dolgozatot hoznak három-három közleményben. Egyik Márki Sándoré : A longobárdok hazánkban, melyet kiilönlenyomatából már ismerünk.1) A másik Thúry József polemikus dolgozata, melyben » Még egyszer a székelyek ') Századok, 1899. 664. 1.