Századok – 1899
Tárcza - Stessel József: Megjegyzések a locsmándi várispánság határairól 743
752 TÁRCZA. vissza, s így a Zarannuk patakhoz jutott ; azután Péter comes falujához a Csávapatakra szállt le, azt átlépve, a hegyen át folytatott útja után Péter comesnek egy másik falujához a Szikra pataknál jutott, melyet szintén átszelvén, a Mészverem-be ért stb. Itt mindenek előtt megjegyzendő, hogy a XIII-ik és XIV-ik században a határon fekvő egyes falvainkat gyakran elfoglalták, s bizonyos rövid ideig elfoglalva tartották a szomszéd németek, a nélkül, hogy azért azok Magyarországtól elszakadtak volna. Kiemelendő, hogy Kabold helység neve csak akkor lép előtérbe, mikor a tatárdúlás után a vár megépíttetvén, a királyok 1280 — 1298-ban másoknak kezdték adományozni,1) míg végre azt a XIV-ik századelején a Nagymartoniak megszerezvén. 1319-ben királyi adományt is nyertek reá.2 ) Mivel valószínű, hogy Zarannuk alatt a Lindgraben patakot kell értenünk, nincs kizárva, hogy Péter comes egyik falujában a mai Kabold lappang, melynek területe akkor Felső-Péterfa kiegészítő része lehetett, míg Péter comes másik faluja alatt a mai Szikra rejlik. Ezt a nézetet erősen támogatja az a körülmény, hogy —- szerintem — Péter comes az Osl nemzetség tagja volt, és pedig nem annyira azért, mert ezen nemzetség egyik ivadéka, Péter fia Sur, 1278-ban kaboldi várnagy, hanem főleg azért, mert az Osl nemzetségbeliek 1302-ben Péter-Németi (Felső-Péterfa) és Sykrems (Szikra) faluikat a nagymartom grófoknak eladták.3) Hangsúlyoznom kell tehát, hogy a mondottakból következik, hogy a XIII-ik században sem Lindgraben, sem Kisujj falu helységek nem léteztek, sőt valószínű, hogy Kalkgruben mint falu is csak későbben, Czundra pedig még utóbb keletkezett. Már most ha figyelembe veszszük, hogy az Osliak után a Nagymartoniak a nevezett helységeket megszerezték, Veperdnek pedig szintén azon időben juthattak birtokába, legalább az 1346 évi családi osztálylevélben az már előfordúl :4) nem fogja meglepni az olvasót, hogy a Hardegg-féle levéltárból származó egy 1447 évi oklevélmásolatban nemcsak a most említett Yeperd, Kabold, Szikra és Felső-Péterfa. de az időközben keletkezett Kalkgruben, sőt az utólag szerzett Csáva helységek is Kaboldvára tartozékai gyanánt szerepelnek, melyeket mint ilyeneket 1447-ig tényleg a Nagymartoniak bírtak, kik a XIV-ik század eleje óta mint Fraknó urai, fraknói grófoknak neveztetnek. Czundra nevét azonban ez az oklevél nem tartalmazza. Az előadott viszonyoknál fogva nem tudjuk elképzelni, hogy ') Fejér (Jod. Dipl. «) U. ο. 3) U. ο. *) Sopron vm. tört. Oklevéltár.
