Századok – 1899

Tárcza - Stessel József: Megjegyzések a locsmándi várispánság határairól 743

TÁRCZA. 753 az osztrák határ az időtájt a Csáva folyóig nyúlhatott volna le ; de azt sem tehetjük föl, hogy a fraknói uradalom 1254-ben is a Tessenbachig terjedt, mert különden is Fraknő vára csak Nagymarton várának lerombolása, tehát 1294 után épült, s neve mint helynév csakis Fraknó alapításával keletkezvén, azt az oklevelek is csak a XIV-ik század negyedik tizedében kezdik emlegetni. Igen sajnálom, hogy az értekezés nagyérdemű szerzője a »Conscriptio possessionum Gileti« . . . stb. czímű leltárt tanuként idézi, nem lévén tudomása arról, hogy Nagy Imre néhai jeles tudósunk, szakszerű kritikájával már rég bebizonyította, hogy az oly értéktelen hamisítvány, melyre történetíró nem hivatkozhatik.1) Miután nem föladatom az értekezés többi tartalmára kiterjeszkedni, egyedül azt említem meg egy föltett kérdésére, hogy annyi bizonyos, hogy Schwarzenbach vára 1254 után sem Locsmándmegyéhez, sem pedig a fraknói uradalomhoz — mely ily néven különben akkor még nem is létezett -— nem csatoltatott. Záradékúl pedig, mielőtt a tollat letenném, pótlandó a határunkon fekvő helységekre nézve már fölhozottakat, még egy rövid észrevételt óhajtok tenni. Léka várának birtokviszonyaira vonatkozó saját jegyzeteim szerint 1522-ben a Bónyától keletre fekvő Farkasfalva iránt, mely régi időtől Léka vára tartozékát képezvén, ma vagy Bónya vagy az azzal szomszédos szintén régi lékai várbirtok területébe esik. a Kanizsai család mint Léka ura, és gróf Pucheim közt viszálykodás folyt; 1554-ben ismét Léka akkori ura Nádasdy, és Pucheim osztrák főúr közt támadt per a lékai várhoz tartozó Ungerbach osztrák helység miatt, mert gróf Pucheim vonakodott az addig fizetett praestatiót megadni. Végre 1558-ban Felső-Bámóezon Horváth György, és a Locsmánd-megyéből alakult lánzséri uradalom, úgyszintén Pucheim Erasmus egy-egy bizonyos birtokrészt bírtak,2) ; ugyanakkor a nevezett Pucheimnek Schwengruben faluban (= Eépczefő) is volt részbirtoka. Egyébiránt a mai Eelső-Bámócz, Bépczefő és Alsó-Bámócz faluk elnevezésének eredete, úgy hiszem, még nincs tisztázva. Hogy az első 1280-ban Répczefalu nevet viselt, azt láttuk : de minthogy a XVI-ik században Felső-Közép- és Alsó-Bépczefőről is olvasok, azt lehet következtetni, bogy a mai három falu egész területe egykor általában csak Répczefalu neve alatt volt ismeretes, habár 1438-ban Répczefő neve is említtetik.8

) STESSEL JÓZSEK. ') Századok, 1869. 690 és köv. 11. s) Sopron vm. tört. Oklevéltár. ή U. o.