Századok – 1899

Tárcza - Stessel József: Megjegyzések a locsmándi várispánság határairól 743

TÁRCZA. 751 Lékáról Kirchschlagra vezet, s ezt követve északnak oda jut, a hol Miklós bán birtoka, Kirchschlag és a magyar Lembach határai találkoznak ; végre Kirchschlag határa mellett keletnek tartván, három folyónak határjelölő összeköttetésébe jut. majd Karló faluhoz ér, mely az 1263-iki oklevélben említett István fiának Péternek volt a birtoka : innen Karlóval keletnek határt tartva, megint Répczefaluhoz, s leszállva a hegyről, a kiindulás pontjához tér vissza. Tehát ez az 1280-iki adat, melynek vázlatát közöltem e helyen, némileg kibővíti az 1263-iki oklevél szövegét. Ebből látjuk már most. hogy Miklós bán 1280-ban a mai Répczefő faluban is bírt, ' s mivel utóbb a Locsmánd-megyéből képződött lánzséri uradalom épen Felső-Rámócz egy részét bírta, 1263 és 1280-ban István és fia Péter bizonyosan nem az egész Felső-Rámóczot bírták. Tehát nem tévedünk. ha azt mondjuk, hogy midőn az 1263-iki határjárás (lásd a 9-ik pontot) a Répcze jobb partján átlépett, ez a mai Répczefő északi területénél történt, továbbá, hogy a Lékáról Kirchschlagra vezető út is megfelel talán azon vonalnak, mely 1263-ban az Egurmengli völgyön fölfelé vezetett ; végre bizonyos, hogy az egykori magyar Lembach birtok a mai Karló területének egy részét képezi. 12. Az osztrák határvonalat követve, azt mondja az oklevél, hogy a határjárás a Király-forrás (fons regis) nevű patakhoz, azután délre a lánzséri úthoz jut, a honnét a Tysko (Tessenbach) forráshoz megy, itt véget ér (hézag) .... és keletnek leszáll a most mondott forrás mellett Szentmárton faluig : a kaboldi pataknál nyugatnak tart Veperd faluig, hol a mondott patakot (= Csávái) átlépvén s a Szikra patakot is érintvén, a Meszesvölgybe jut stb. A határjárás kurtára szabott azon része, mely ξΐζ osztrák határvonalat jelöli meg. az értekező írót sem igen elégíthette ki, s a bizonytalanság hatása alatt írhatta csak azt. hogy nem volna épen képzelhetetlen, hogy a német határ ez időtájt a Csáva patakig, vagyis Szentmártonig nyúlt el, s alább hozzáteszi, hogy föltehetőleg a fraknói uradalom 1254-ben is Tessenbach patakig ért. Ennek ellenében hivatkoznom kell András király 1222-ben kelt oklevelére,1

) melylyel Pósa comesnek Veperd és Kis-Lók (ma Lackenbach) nevű helységeket adományozta ; abból kitűnik, hogy a német határ nem jöhetett a Csáváig, mert Veperd határa indult meg a nevezett pataknál, mely azonban, mint a Répcze főmellékvize, itt Rabucha néven szerepel, s követte a Tysko (az oklevélben hibásan Tulko áll) folyását fölfelé a német határig, a hol — természetesen északra — tovább haladván, a magyar földre tért ') Fejér Cod. Dipl.