Századok – 1899
Tárcza - Stessel József: Megjegyzések a locsmándi várispánság határairól 743
748 TÁRCZA. földön telepedett meg, ott Pernstein név alatt élt és rövid idő múlva kihalt. Nem szükség mondanom, hogy Hafrant, melynek fekvésére nézve biztos véleményt alig lehet nyilvánítani, s csakis sejteni tudjuk, hogy ez, a később Léka várához tartozó Dörfel vagy Bánya egy részéből állhatott, — a Locsmáud-megye keretén kívül egészen más tájékon fekvő Hausram dűlővel kapcsolatba hozni nem is lehetne. 9. Az értekező azután így szól : »Innét (a határ) Churutnok. Crana, Sougas. Zawa (helyesen Zana) patakokon át nyugat felé halad tova ugyanabban a zegzugos vonalban, a melyet a mai megyei határ mutat Léka fölött északra. Egyszer van határozottan délnyugati irányról szó, miközben mindig Ákosfia Miklós az ispánság (az az Locsmánd-megye) déli szomszédja. Igy érhetett a határ Pilgersdorfig. Csakhogy míg a mai a Zöberbach és a Répcze közti vízválasztón megy végig, az 1263-iki érinti, sőt átlépi a Répczét, s ott valami Egurmeugh nevű völgybe tér be s ezen át vezet fel aztán Kirchschlaghoz.« (302. 1.) Szerintem pedig, ha az oklevél valódi szövegét követjük, az értekezésnek most idézett szószerinti magyarázatára szükségkép a következő megjegyzéssel kell felelnünk : A határ innen az erdőn fölmegy Churusnok forrás (ma ismeretlen) mellett, a hol keletről és nyugatról, tehát két ellenkező oldalról, Ákosfia Miklós a szomszéd ; azután liosszu úton a Crana forrás mellett halad, a hol még mindig a fentebbi Miklóssal határos. Itt meg kell állapodnom, hogy kijelenthessem, mikép ha Crana alatt a mai Kranich neve lappang, úgy valószínű, hogy ez akkor — mint mai nap is — Derecske falu déli határvonalának egy részét képezte, s Miklós birtoka a mai Bónya helység északi tájékán keresendő. Az oklevél azon példányában, melyről én vettem jegyzetemet, Sougas forrás neve elő nem fordul, hanem a határ a Crana forrásnál szegletet képezvén, délről Volfrám a szomszéd, azután nyugatnak haladván s nyugat és dél közt leszállván. Zana (ismeretlen) forrásra esik ; honnét a völgyben leszáll a Répcze folyóra, keleten Volframmal tartva határt, s most átlépi a Répcze folyót, a hol, tehát most már a folyóvíz jobb partján, »vádit versus m« valószínűleg nyugatnak, és azután az Egurmengh völgybe esik, melyen fölfelé Kirchschlag határáig halad. A míg tehát az értekező a határjárást — Derecskéről megint egyszerre más vidékre ugorva át — a Répcze jobb partján, de a folyótól elég távol, Léka tájékán Yas-megyében folytatja, elvezeti Pergélén (Pilgersdorf) faluig, átlépteti a Répczén. s így annak jobb partjáról —• a hová, t. i. a jobb partra, ha az oklevélben leírt járást követjük, egyáltaljában nem előbb mint a
