Századok – 1899

Tárcza - Stessel József: Megjegyzések a locsmándi várispánság határairól 743

TÁRCZA. 749 •Zaiia forrás érintése után kellett volna csak átjutnia — egyszerre a bal oldalára juttatja : addig ezzel ellenkezőleg az oklevélen alapuló magyarázatunk szerint a határjárás elejétől fogva folyton a bal part vidékén haladván, csak most, a Zana forrás érintése után csap át a Répcze jobb partjára. Hogy az Egurmengh név alatt a Zöberbach völgye lappang, valószínűnek tartom, ha mindjárt ma nem is ez, hanem az ezzel egyenközűleg futó, keletre eső határvonal választja el Sopront Vas megyétől. Habár tagadni nem lehet, hogy már azon ponttól kezdve, a hol a határjárás a Csáva vizét átlépte, a közbe eső idegen nemesi birtokok miatt, melyek talán néhol az útját is elzárták, a határvonal leírása homályosodni kezd, és noha bizonyos, hogy az 1263-iki oklevélnek sok kipontozott hézagos helyei, melyekre nézve az 1591-iki transscriptum záradéka az oklevél-másolatot csak annyiban hitelesíti, a mennyiben »propter maiam conservationem et rupturam« elolvasni és megérteni lehetett, nagy nehézséget okoznak : mégis meg vagyok győződve róla, hogy ha az értekezés szerzője nem egyedül ezen egy oklevélre támaszkodik, hanem tanulmánya keretébe egyéb adatokat is belevon, az ő helyismerete segítségével nemcsak Locsmánd-megye határának, de különösen az Ausztria és Magyarország közti határvonalnak nyomozásában is — a mi különben is főczélja — nagyobb sikert arathatott volna. 10. Miután az értekező véleménye szerint a határjárás a Répcze bal partjára jutott, ő tovább is megmarad a saját tévedése okozta situatióban, s így azután a Kirchschlag közelében előforduló lapis Kas nevű első határjelet sem a jobb parton keresi. Ez alkalommal megemlíti, hogy Alsó-Bámócz és a szomszéd falvak (gondolom Pergelént, Répczefőt, és Eelső-Rámóczot érti) a középkorban hosszú ideig kimutathatólag Kirchschlaghoz tartoztak és a Pottendorfi grófokat uralták. De hibás az oklevélből idézett passus is : usque terminas Kuruslak, ubi de oriente regnum Theutonie — — stb. mert helyesen oceidente áll az oklevélben. Csak az említett falukra nézve akarok egypár megjegyzést koczkáztatni. A mai Felső-Bámócz 1280-ban Bépczefalu néven volt ismeretes, a mikor azt Péter birtokában találjuk, kinek atyja István, az 1263-iki oklevélben mint kiváltságos nemes birtokos van megnevezve. Pergelén 1390, 1517, 1558 és 1674 évi adatok szerintJ

) a lékai vár tartozéka volt. A Pottendorfi családról ismeretes tény, hogy annak egyik tagja 1332-ben2

) Németujvári Miklós végrendeletében mint rokon és tanú említtetik : egy másik ') Nagy Imre : Sopron vm. tört. Oklevéltár. 2) U. o. és Fejér Cod.. Dipl.