Századok – 1899

Történeti irodalom - Huber Alfonz: Oesterreichs diplomatische Beziehungen zur Pforte 1658–1664. Ism. Acsády Ignácz. 727

745 TÖRTÉNETI IRODALOM. is előkészületet a háborúra. Császári hadak nyomultak erdélyi területre s egypár várat megszállottak. Ezzel elkerülhetetlenné vált a háború. Csakhogy Bécsben a nyáron ismét a békepárt kerekedett felül s a velenczei követ már junius 4-én jelentette haza, hogy az udvar készülődése nem komoly s csupán oly czélból történik, hogy a törököt megijeszsze s valami egyezségre bírja. Beninger tényleg már májusban és juniusban azt az utasítást kapta, igyekezzék békés megoldást létesíteni, s ha a nagyvezér panaszt emel, hogy a császáriak néhány erdélyi várat megszállottak, ezt egyszerűen tagadja el. Ily körülmények közt természetes, hogy mikor a török Keményt Erdélyből kiűzte, a császáriak nem segítették. Montecuccoli császári fővezért, ki Esztergomot akarta megtámadni, ismételt tiltakozása daczára Felső-Magyarországba rendelték ugyan, de csak azért, hogy Keményt nagyobb ellenállás kifejtésére bátorítsák. Midőn azonban Kemény elvesztette Erdélyt, sőt a török királyi területen is üldözte őt, Montecuccoli újabb parancsot vett, hogy segítse ugyan Keményt, de valami nagyobb műveletbe ne bocsátkozzék. Ekkor következett Montecuccoli 1661-iki hírhedt benyomulása Erdélybe, hol időközben a török Apafy Mihályt ültette a fejedelmi székbe. A mint erről a császári vezér értesült, visszavonult és cserben hagyta Keményt, ki áldozatúl esett a német segélybe vetett bizalmának. Bármi hatástalan maradt az udvar beavatkozása, a császár és a porta eddigi viszonyát természetszerűen alapjában megváltoztatta. Egyrészt a gyámoltalan kapkodás, a határozatlanság, mely a bécsi politikát jellemzi, Konstantinápolyban azon bitet keltette, hogy a császár olyan gyönge, hogy nem is képes komoly háborút viselni. Másrészt az a tény, hogy néhány erdélyi vár a császár kezén volt, valóban ellenkezett a régi békeszerződésekkel s a portának jogos okot adott a panaszra. Ehhez egy új vitás kérdés járult. Zrínyi Miklós a Mura közelében várat épített, Zrínyi-Újvárt, mit a török szintén békeszegésnek nyilvánított. Erre nézve Huber műve számos érdekes adatot közöl. Reninger már julius 19-én azt jelentette Bécsbe, hogy a török fegyverrel készül az új várat elpusztítani, szept. 12-én pedig azt, hogy Zrínyi-Ujvár ügye maga is török hadüzenetre adhat okot. A portán csakugyan komolyan foglalkoztak a császárral való háború eshetőségével. Minthogy azonban Velenczével is háborúban álltak, akkor még hajlandók voltak a békére, de csak ha a császár az erdélyi várakat kiüríti s Zrínvi-Ujvárt lebontatja. Bécsben szintén nem akartak háborút, készek is voltak a török óhajait teljesíteni, de folyton ingadoztak, apróságokba kapaszkodtak s tulajdonképen mindig