Századok – 1899

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Bocskay István fölkelése - I. közl. 21

THŰRY JÓZSEF. való választ küldött neki«, megizente az emírtől, liogy ilyen körülmények közt és ilyen (t, i. a megállapított) föltételek mellett elfogadja a felajánlott fejedelemséget és fölveszi a küz­delmet az ország elnyomói ellen;1) s egyszersmind ahdnámét kér a, szultántól, mint a létre jött egyezség biztositékát. Hogy pedig a titokban kötött szerződés idő előtt föl ne fedeztessék és ő is biztosabban megkaphassa az ahdnámét, ilyen módon kivánta elküldetni az emírtől : A szerdái· küldjön neki egy lovat magyar nyereggel ; az ahdnámét rejtsék el a nyereg szár­nyában a fa közé és a török rab hozza el a lovat, mintha váltság-díja fejében vinné neki.2) Bocskaytól tehát határozott nyilatkozatot kapván mind Lala Mohammed pasa, mind az erdélyi bujdosók, ezek kikiál­tották fejedelmükké, amaz pedig ezen nyilatkozat és választás alapján Deák Mehemettel és Bethlen Gáborral megíratta a szultán nevében az ahdnámét8) Bocskay István, mint választott erdélyi fejedelem részére.4 ) ') Bizonyára már eme tárgyalások alkalmával megígérte neki a pasa, hogy a porta nemcsak hadsereggel, hanem pénzzel is fogja segí­teni. Ugyanis Bocskayuak Kassán 1605 jannár 14-én kelt s Lala Moham­medhez küldött levelében ezt olvassuk : »Tudgva pedig Ngod, hogy azelőtt is hittel Ígérte Nagod nekem, azután is Mehemet kehayatul és ntóbban Balassi Ferencztül azont Ígérte, hogy hadamnak elegendő pinzt adna . . . Kérem Nagodat, immár az pínznek küldését ne halassza«. (Történelmi Tár XI. 169.). De még febr. végén, márczius elején s május 3-án kelt leveleiben is panaszkodik, hogy a megígért pénzsegélyt nem kapta meg. (U. o. 170., 171.). Úgy látszik, csak 1005 aug. 15-én küldött először a nagyvezír 1000 aranyat (Lala M. levele Bocskayhoz : Hammer TX. 410.). 1605 szept. 19-én Medgyesen kelt és Szótt Szinán vezxr-pasához intézett levelében már azt mondja, hogy eddig mindössze még csak 500C) aranyat kapott meg, a mely összeg igen kevés (Tört. Tár XI. 171.). ·) Szamosközy IV. 229., 243. és 244. lapokon. Továbbá Bethlen Gábornak 1628 márczius 22-én Bedseb kajmakám-pasához intézett leve­lében ezt olvassuk : »Szultán Ahmet nevével való athnáme-levelet . . . mi küldtük ki sok mesterséggel neki«. (Török-magyarkori Állam-okmány­tár II. 31.). Szamosközynek három följegyzése megmagyarázza, hogy miből állott az a »sok mesterséggel« való küldés. 3) Bethlen G. az 1628. márcz. 22-én kelt levelében ezt mondja : »Merhnm szultán Ahmet nevével való athnáme-levelet magunk kezével mi csináltuk és írtuk meg, a fővezér pecsételte meg és az nisanczi pasa vont túrát rajta«. (Török-magyarkori Állam-okmtár II. 31.). Az 1620 jul. 30-án kelt instructióban pedig ezt olvassuk : »Mely dolognak Deák Mehemet pasától végire mehet ő nagysága . . . mert ő volt minden dolgokban én mellettem . . . az υ házában írtam meg az császár hitlevelét s úgy jöttem vele egi/iitt az császár eleiben • (U. ο. I. 239—240.\ ' ι Hogy a porta az erdélyi bujdosók választása alapján ismerte el Bocskayt fejedelemnek s mint ilyent segítette, világosan kitűnik Lala 51. nagyvezírnek 1604 okt, 19-én kelt s a nagy-szebeniekbez küldött leve­léből, melyben ezt írja: »Bocskai Istvánt az itt benn való főembereknek

Next

/
Thumbnails
Contents