Századok – 1899

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Bocskay István fölkelése - I. közl. 21

BOCSKAT ISTVÁN FÖLKELÉSE. 39 Ezek ketten az igy elkészített s a nagyvezírtől megpe­csételt ahdnáméval sietve Konstantinápolyim mennek, bemu­tattatják a szultánnak s miután a nisándsi megadta neki a hivatalos jelleget a túra felrajzolásával, visszafelé indulnak. Augusztus vége felé érkeztek vissza Szendröbe, hol a bujdo­sóknak 400 főre rugó csapata a további teendőkre már felké­szülve várta őket. Innen aug. 28-án Bethlen Gr. és Szilvási Boldizsár vezetése mellett Belgrádba mentek, hol két napig időztek, mialatt a bujdosók egyike, Nagy Albert, az ahdnámét becsinálta a nyereg fájába1) Bocskay utasítása szerint. Aug. utolsó napján megindultak Temesvár felé, a lovat nyergestűi és levelestűi átadván Bocskay emírjének, a ki Temesvárig együtt ment velük. A török rab tovább folytatta útját Gyula felé, azonban a környéken kóborló hajdúk miatt nem mehetett egyenesen Bocskayhoz, hanem bemenekült Gyulára. A később szept. és okt. hónapokban bekövetkezett mozgalmak is meg­akadályozták szándékában, hogy urához juthasson, úgy hogy Bocskay csak Kassa elfoglalása (nov. 12.) után tudta meg­kapni a szultán hitlevelét.2) A hadi tervet ugyanis Lala Mohammed pasa, Bethlenék és Bocskay úgy állapították volt meg legkésőbb julius végén, vagy augusztus elején, hogy mig a pasa. a főerővel Esztergomot vívja és ezzel lekötve tartja a császári hadak nagyobb részét, addig a bujdosók a temesvári pasa és becskereki bég seregével Erdélybe törnek, az ott levő császári hadat — mely Bástának tavaszszal történt eltávozása után csak a várak őrségéből és néhány száz vallonból állott3) - kiűzik és Bocskayt Erdély fejedelmévé kiáltják ki.4 ) választásából Erdélyországnak fejedelmének engedtük lenni«. (Gr. Mikó : Erd. Tört. Adatok ΪΠ. 319.). ') Szamosközy IV. 228., 244. és Gyulafy Lestár (Magy. Tört. Emi. Írók XXXIII. 33. lap). ') Szamosközy IV. 243., 244. és 229. ·— Hogy Bocskay csakugyan Kassán kapta meg ezt az ahdnámét, maga Bethlen Gábor is támogatja eme szavaival : »Kassától (bizonyára e helyett : Kassára) küldtem a császár neve alatt jött hitlevelet meg neki« (1620. jul. 30-i instructió : Török-magyarkori Állam-okmánytár I. 239.). ·Ί) Szamosközy IV. 219. és 221. ; tv. Mikó Ferencz históriája 166. *•) Ε tervnek mind a két pontját tudjuk igazolni történelmileg. Pecsevi és Hádsi Khalfa szerint Lala M. általában a háború folytatásá­val bízatott meg Magyarországon, de már Belgrádból egyenesen Esztergom ostromlásának szándékával indult el. Másrészről nem csak Istvánffi és I'ethő Gergely, hanem Gyulafy Lestár (33. köt. 33. lap) és a cs. és kir. haditanács jegyzőkönyvei is (lásd Hadtört. Közlemények 1892. évf. 119.) azt mondják, hogy Bethlenék és a melléjök rendelt török csapatok Erdélybe szándékoztak bemenni. •— Á bujdosókról tudjuk, hogy 400-an voltak, de a török haderőről nagyon eltérő adataink vannak. Mig ugyanis Gyulafy

Next

/
Thumbnails
Contents