Századok – 1899

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Bocskay István fölkelése - I. közl. 21

34 TIIÜRY JÓZSEF. elfogadja az erdélyi fejedelemséget és igénybe vegye a török segítségét ? Bizonyára fontos okok állottak útjában, aggályai lehettek mind a két részről. Az erdélyi fejedelemség elfogadhatásának mérlegelése közben nem csak annak a körülménynek kellett eszébe jutni, hogy ő az erdélyi török-párt főbbjeinek kivégeztetése és Báthory Zsigmondnak visszahívása miatt (1598-ban) nagyon népszerűtlen Erdélyben, kinek ott több ellensége, mint barátja van, hanem számításba kellett vennie azt is, hogy az 1600. év őszén (okt, 25 - nov. 4) tartott léczfalvi országgyűlés ezt a végzést hozta róla (20. pont): »Miérthogy Bocskay István az ő sok titkos praktikáival és az ország ellen hír nélkül való cselekedeteivel ... az országnak nagy kárt és romi ist szerzett, ez országba Zsigmond fejedelmet ország híre nélkül Opoliából behíván . . . melylyel az országot . . . nagy inf imiába és gyalázatba hozá, hazánkat is nagy pusztításával, dulásával sok helyen megsértegette, rontotta; hogy ennekutina is eféle nyughat itlan elme miatt hazánk hasonló veszedelemben ne forogjon, végeztük, hogy itt benn Erdélyben semmi közi, semmi jószága, se birodalma tie légyen és közinkbe soha Erdélybe lakóul ne szállhasson, avagy másképpen«,1) Mi kilátási lehetett tehát az erdélyi fejedelemségre, mikor Erdély rendei csak négy évvel előbb hazaárulónak nyilvánították és örökre kitilták onnan? Másrészt azt is tudhatta s bizonyára tudta is Bocskay, hogy a török nagyon jól ismerte az ő előbbi párt-állását, politikáját; nevezetesen tudta azt, hogy Báthory Zsigmondot ő birta rá, hogy álljon el a töröktől és Rudolf császárral szövetkezzék s osztrák főherczegnőt vegyen el; hogy az erdélyi törökpárt fejeinek kivégeztetésében nagy része volt.2) Ilyen körülmények között hogyan bátorkodjék ő eddigi ellenfelétől, a töröktől, kérni segítséget s éppen arra támaszkodni a nagy feladat végreha jtásában ? Ez a mindkét részről támadt aggodalom ejtette gondolkozóba Bocskay Istvánt. De végre is — attól az erős meggyőződéstől ösztönöztetve, hogy a létező állapotokon előbb-utóbb ugy is változtatni kell, mert különben mindnyájan a halál ti ai lesznek — elhatározta magában, hogy próbát tesz a legnagyobb titokban. ') Szilágyi Sándor : Erdélyi Országgyűlési Emlékek. IV. köt, 559. lap· 3J A porta csakugyan jól tudta, hogy Báthory Zsigmond nem a maga fejétől, hanem tanácsosainak biztatására változtatta meg politikáját és hajolt Budolf császárhoz. Bizonyítja ezt Murád pasa vezírnek és Mohammed budai pasának 1601. évi, föntebb idézett levele, melyben ezt olvassuk Zsigmond fejedelemről : >Miután több éven át engedelmes vala, némely gonoszok sugalmazásából letért az engedelmesség ösvényéről«.