Századok – 1899

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Bocskay István fölkelése - I. közl. 21

BOCSKAY ISTVÁN FÖLKELÉSE. N'oit egy török rabja, még pedig emír, vagyis olyan ember, a ki Mohammed próféta családjából származott, vagy legalább abból származónak tartotta magát. Egy alkalommal, midőn a kertjében dolgoztatott vele, beszéd közben előhozta neki azt a tárgyat, hogy mennyit szenved Magyarország a német uralom alatt, mennyire elnyomják az idegenek a magyarokat ; s a török rab szavaiból következtetve valószínűleg azt is említette neki, hogy a török területen és török pártfogás alatt élő erdélyi bujdosók felszólították őtet a fölkelésre és a fejedelemség elfogadására. Az emír - mint a ki török létére jobban ismerte a török gondolkozását és politikáját azzal biztatta, hogy ezen a dolgon könnyű segíteni; ha Bocskay hajlandó elfogadni a fejedelemséget, ő kezeskedik érte, hogv a porta készségesen segíti és beülteti a fejedelmi székbe; egyszersmind ajánlotta neki, hogy lépjen érintkezésbe Lala Mohammed szerdárral, ő szívesen lesz közbenjáró. Erre Bocskay ;iz imént említett aggodalmait nyilvánította előtte, de természetesen elburkolttan. Azt mondta ugyanis neki, hogy az erdélyiek, mint keresztyének, nem fogadnak el olyan fejedelmet, kit a mohammedán török visz be közéjük ; ezért ő ezt a vállalkozást nem tartja végrehajthatónak. Erre aztán hosszabb s bizonyár,·! több izben megújított vitatkozás és tanácskozás kezdődött közöttük; Bocskay folytonosan aggodalmait nyilvánította, tartott a vállalat kudarczától: ellenben a török rab bátorította, biztatta s bizonyára arról igyekezett meggyőzni, hogy a porta mindig készségesen segítette ós segíti azokat, a kik az ő ellenségének, a németnek, ellenségei; mert hiszen Erdélyt nem hagyhatja a császár kezében. Végre hosszas fontolgatás és tanácskozás után elhatározta Bocskay, hogy érintkezésbe lép a törökkel és az erdélyi bujdosókkal s megbízásával elküldte az emírt a török szerdárlioz, Lala Mohn mined pasához, Belgrádba, a tárgyalások eredményétől tevén függővé, hogy elfogathatja-e a felajánlott fejedelemséget ós élére állhat-e a császár ellen indítandó mozgalomnak?1) Mint tudjuk, Mikó Ferencz és utána Bethlen Farkas 1 ) Ezt az értesülést Bocskaynak első érintkezéséről a törökkel, Pecsevi Ibrahim török történetírótól nyerjük, a ki — mint Lala Mohammed pasának közeli rokona és egészen bizalmas embere — 1604 tavaszán és nyarán nem csak hogy a pasa mellett tartózkodott Belgrádon, azután pedig az esztergomi hadjáratban, hanem — állítása szerint — magától a pasától is hallotta, hogy Bocskay mi módon kezdett vele tárgyalást az emír közbenjárásával. Tudósítása annyival inkább hitelt érdemel ; mert több pontban meglepően egyezik a Bethlen Gábor leveleiben és instrnetióiban olvasható és ide vágó adatokkal. Pecsevi azt írja egy helyen (II. 353.), hogy ő személyesen ismerte Bethlent és több ízben találkozott vele. 3*