Századok – 1899

Vegyes közlések - Schwarcz Gyula felolvasása Anytos psephismájáról 375

tárcza. ' 375 csak ily módon lehet ezen nemzetbelieket beszédesekké tenni.« Különben az emiitett két kötet kiadója, Théodore de Gontaut Biron, a rendelkezésére álló gazdag anyagnak csak egy részét közölte hosszú kivonatokban, s lehetséges az, hogy még sok érdekes adatot rejtenek az általa fölhasznált kéziratok, melyeket a párisi nemzeti könyvtárban őriznek. Befejezésül még néhány szót az azon időbeli török politikát illetőleg. Károlyi Árpád a Magyar Országgyűlési Emlékek sajtó alatt levő XI. kötetéhez írt bevezetésében, mely külön lenyomatban már megjelent » A kiegyezés ügye a kassai országgyűlésen 1606 tavaszán« czim alatt, röviden érinti a budai pasa részéről megjelent török ágensek üzelmeit is az említett országgyűlésen, melyek a kiegyezés létrejötte ellen valának irányozva ugyan, de mint az a föntebb mondottakból is kiviláglik, a portáról nem részesültek valami erélyes támogatásban. Ennek magyarázatát abban kell keresnünk, hogy — mint azt a franczia követség jelentéseiből is tudjuk, — a persák és a hozzájok szító török fölkelők ellen Ázsiában folytatott hosszas meddő hadakozás majdnem teljesen kimerítette volt a szultán kincstárát, s ennek következtében Akhmetnek nem állott rendelkezésére a magyarországi háború viseléséhez és Lala Mohammed nagyraszabott terveinek megvalósításához szükséges pénz, ha különben hajlandóságot érzett volna is kedvelt nagyvezérének politikájához saját beleegyezését megadni. KROPF LAJOS. VEGYES KÖZLÉSEK. — AM. TUDOMÁNYOS AKADÉMIA második osztályának márczius 6-iki ülésén Sehvarez Gyula r. tag a hellén ó-korra vonatkozó tanulmányai köréből Anytos psephismájáról értekezett, s élesen bírálva némely német tudósok Herodotos-eultusát, kimutatta, hogy a hírneves görög történetíró pénzért dicsérte az athéneiek vitézségét a persa háborúkban, a miért is, bár könyvei örökbecsű forrása fognak maradni az ó-kori történelemnek, Athénéről szóló feljegyzéseit nem tartja megbízhatóknak. Utána Β éke fi Bemig levelező tag »A debreczeni ev. ref. főiskola XVII. és XVIII. századi törvényei« czímű nagyobb munkáját mutatta be, mintegy folytatásaképen a sárospataki főiskola 1621-iki törvényeiről jan. 9-én tartott értekezésének. Fejtegetése szerint Debreczen iskolája a ferencz-rendiek kolostora helyén jött létre a XVI-ik században, és a wittembergi egyetem törvényei alapján szervezkedett. Midőn azonban belátták, hogy e törvények nagyon általánosak, 1657-ben részletesebbeket készítettek helyettök.